Ivánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivánfalva (Vanča vas)
Kapelica v Vanča vasi.jpg
A Mária-kápolna
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Csendlak
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Jožef Poredoš
Irányítószám 9251
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 196 m
Terület 2,0 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Ivánfalva  (Szlovénia)
Ivánfalva
Ivánfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 40′ 00″, k. h. 16° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 00″, k. h. 16° 05′ 40″

Ivánfalva (korábban Vancsavecz, szlovénül Vanča vas, vendül Vanča ves, németül Sankt Johann) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 6 km-re északnyugatra a Lendvába igyekvő Dobel-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1365-ben "Iwanchawcz" néven említik először. Az 1364 karácsonyán jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Iwanchafalua in districtu Beelmura" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is a család birtokában maradt.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.

Vályi András szerint „VANCSAVJECZ. Vanecsa. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Tiszinához nem meszsze, mellynek filiája; földgye néhol sovány.”[3] Fényes Elek szerint „Vancsevecs, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 75 kath., 30 evang. lak.” [4] Vas vármegye monográfiája szerint „Ivánfalva, 48 házzal és 282 vend lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat.”[5]

1910-ben 286, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 509 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neogótikus Mária-kápolnáját 1898-ban építették.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]