Bodóhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodóhegy (Bodonci)
Evangeličanska cerkev, Bodonci.jpg
Az evangélikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Battyánd
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 436 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 240 m
Terület 7,37 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Bodóhegy (Szlovénia)
Bodóhegy
Bodóhegy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 06′ 40″

Bodóhegy (szlovénül Bodonci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 12 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1365-ből való "Bodonynch" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Badonynch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Badoninc) szerepel.[2]

A korabeli források szerint a falunak már a 14. században volt egy Szent Lénárt tiszteletére szentelt kápolnája, mely valószínűleg a régi katolikus temető területén állt. Lakói 1590 körül tértek ás az evangélikus vallásra.

Az 1687. szeptember 15-én a vasvári káptalan előtt írt oklevél szerint Kéry Ferenc Vas vármegye főispánja, kamarás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Julianna több birtokkal együtt Bodoncot is eladja Szapáry Péter mosoni ispánnak, alországbírónak.[3] A későbbiekben még a Nádasdyak és Batthyányak is földesurai voltak a településnek.

A türelmi rendeletet követően 1792-ben az első evangélikus istentiszteletet Vlaj Miklós lelkipásztor még egy pajtában tartotta. Ugyanebben az évben létesült az evangélikus iskola is, ahol 1888-ig szlovén, majd 1919-ig magyar nyelven oktattak. A falu első evangélikus temploma szintén 1792-ben még fából épült, 1800-ban bővítették. A mai templomot 1899-ben építették.

Vályi András szerint "BODONCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Nádasdy, Gróf Szápary, és Gróf Battyányi Uraságok, lakosai katolikusok, határja meglehetős termékenységű; de földgyének egy részbéli soványsága miatt, a’ második Osztályba tétetett." [4]

Fényes Elek szerint "Bodoncz, vindus falu, Vas vármegyében, hegyek közt, 54 kath., 426 evang. lak. Van evang. anyaekklézsiája és oskolája. F. u. gr. Batthyáni és gr. Szapáry, s a muraszombati uradalomhoz tartozik. Ut. postája Radkersburg." [5]

Vas vármegye monográfiája szerint "Bodóhegy, nagy vend falu a Plaze hegy lábánál, 161 házzal és 848 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távirója Muraszombat. Ág. ev. templomát 1798-ban építették. Birtokosai a Szápáry- és Batthyány-családok voltak. Körjegyzőségi székhely." [6]

1910-ben 970, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. A falu önkéntes tűzoltóegylete 1923-ban alakult. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 436 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus temploma 1899-ben épült Daniel Placotta budapesti építész tervei szerint.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Nagy Iván: Magyarország családai. X. kötet Szapáry család
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye