Gerőháza
| Gerőháza (Lončarovci) | |
 |
|
| A gerőházi harangláb a régi tűzoltókocsival. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9206 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 63 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 285 m |
| Terület | 3,41 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gerőháza
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 16° 16′ 00″ | |
Gerőháza (szlovénül Lončarovci, vendül Lončarouvci, később Lončarjevci, Lančarovci, Gerenčerovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 15 km-re északkeletre a Curek-patak völgyében fekszik. A magyar határtól nem messze található, szomszédja a túlsó oldalon Magyarszombatfa a neves fazekasközség, s a falu fazekas-stílusa azzal egyezik.
Története [szerkesztés]
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Gerencher in dystrictu Welemer" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott. 1499-ben "Gerencherowcz" néven említik. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.
Vályi András szerint " GERENCSEROTZ. Lencsárgyeftse. Elegyes tót falu, Vas Vármegyében, földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Hodosnak szomszédságában, ’s ennek filiája, határja sovány, és tulajdonságaira nézve hasonlít Berecsához. harmadik Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint " Gerencserócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 49 evang. lak. Ut. p. Radkersburg." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Gerőház, 50 házzal és 258 vend és magyar lakossal. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány." [5]
A falu híres volt a fazekasságáról. Első írásos említésekor is 1366-ban Gerencher-nek hívták a községet és a szlovén nevében is a lončar fazekast jelent. A 19. századi magyarosításokig is Gerencserócz volt a neve, amit érthetetlen módon mégis Gerőházává változtattak. A régi tótsági járásból fennmaradt adatok alapján 1837-ben 140 evangélikus lakta.
1910-ben 239, túlnyomórészt szlovén lakosa volt vegyesen evangélikusok és katolikusok, utóbbiak Felsőszentbenedekre jártak istentiszteltre. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 1991-ben már csak 84-en éltek itt és a csökkenő tendencia maradt. 2002-ben 63 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A falu haranglába az 1940-es években épült. Mellette a falu régi tűzoltókocsija látható.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született Ballér István lutheránus tanító, lelkész és író. Somogyban élt és működött.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Gerőháza az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Gerőháza Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- Képek a településről
Források [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 601. o. ISBN 963-85773-9-8
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 2.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
