Hídvég (Szlovénia)
| Hídvég (Mostje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 363 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 3,95 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hídvég
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 36′ 30″, k. h. 16° 24′ 45″ | |
Hídvég (korábban Lendvahídvég, szlovénül Mostje) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lendvától 5 km-re északnyugatra közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.
Története [szerkesztés]
1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Fényes Elek szerint " Hidvég, magyar falu, Zala vmegyében: 128 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Alsó-Lendva." [2]
1910-ben 219, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 363 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Haranglába a 20. század első felében épült.
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt utikápolnája a 18.és 19. század fordulóján épült.
- A Pihler-kápolna a 19. század második felében épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
