Dombalja
| Dombalja (Domajinci) | |
| 250px | |
| Dombalja látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | falu |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 281 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 219 m |
| Terület | 3,46 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dombalja
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 44′ 15″, k. h. 16° 2′ 30″ | |
Dombalja (szlovénül Domajinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a stájer határ közelében a Lendva-tó déli partján fekszik, ott, ahol a Csernec patak a Lendvába torkollik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1365-ben történt "Poss. seu villa Domoniarew" alakban.
1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul, illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Domanynch in districtu iuxta fluvium Lyndva" alakban szerepel.[2]
1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt.
Fényes Elek szerint " Domaincz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 180 kath. lak., köves határral ." [3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Dombalja kis vend község a Lendva patak és a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén, 48 házzal és 284 r. kath. vallású lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távirója Muraszombat."[4]
1910-ben 328, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 281 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnája 1880-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 21.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
