Somogy vármegye
| Somogy vármegye (11. század–1950) |
|||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Somogyvár, Kaposvár | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 326 835 (1891) | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6 675 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Somogy vármegye térképe |
|||
 |
|||
| Somogy vármegye domborzati térképe |
|||
Somogy vármegye (németül Komitat Schomodei; latinul Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt: a vármegyén át folyt Dráva, a Kapos, valamint megemlítendő a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton, amely közigazgatásilag akkor a vármegyéhez tartozott. Északról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavónország, nyugatról pedig Zala vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Somogyvár központtal. [1]
Somogy vármegye kapott először István királytól címert és pecsétet. Magyarok mellett horvátok, németek és szlovénok is éltek a területén. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyeket nem érintett trianoni békeszerződés. A mai Somogy megye az 1950-es megyerendezés során alakult ki, Siófok ekkor került ide, viszont Szigetvár és környéke Baranya megye része lett.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 326.835 lakos volt, ebből
Közigazgatás [szerkesztés]
Járások [szerkesztés]
A vármegye középkori eredetű négyes járási felosztása helyett a 19. század második felében nyolc járás alakult ki, melyekhez 1896-ban egy kilencedik csatlakozott. A járásoknak 1886 után lett állandó székhelyük. Ez a beosztás ‑ a járáshatárok kisebb módosításaitól eltekintve ‑ változatlan volt 1950-ig.
- Csurgói járás, székhelye Csurgó
- Kaposvári járás, székhelye Kaposvár
- Lengyeltóti járás, székhelye Lengyeltóti
- Marcali járás, székhelye Marcali
- Nagyatádi járás, székhelye Nagyatád
- Szigetvári járás, székhelye Szigetvár
- Tabi járás, székhelye Tab
- Barcsi járás, székhelye Barcs (1896-ban szervezték)
Város [szerkesztés]
Somogy vármegyéhez egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben viszont törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez.
Főispánjai [szerkesztés]
| Név | Időszak |
|---|---|
| Patachich Sándor | 1740-1747 |
| Batthyány Károly József | 1747-1772 |
| Sigray Károly | 1772-1785 |
| Széchényi Ferenc (királyi biztos) | 1785-1786 |
| Splényi József (királyi biztos) | 1786-1790 |
| Sigray Károly | 1790-1798 |
| Széchényi Ferenc | 1798-1811 |
| Teleki László | 1811-1821 |
| Sigray József | 1822-1830 |
| Kaposmérei Mérey Sándor | 1831-1845 |
| Czindery László | 1845-1848 |
| Nádasdi Sárközy Albert | 1848-1849 |
| Jankovich László | 1860 |
| Mérey Károly | 1861 |
| Jankovich László | 1865, 1867-1886 |
| Domahidy Elemér | 1903-1906 |
| Vizeki Tallián Béla | 1886-1892 |
| Vizeki Tallián Gyula | 1893-1906 |
| Kapotsfy Jenő | 1906-1910 |
| Makfalvy Géza | 1910-1917 |
| Széchényi Aladár | 1918-1919 |
| Svastics Nándor (kormánybiztos) | 1919 |
| Sárközy György | 1920-1926 |
| Keresztes-Fischer Ferenc | 1926-1931 |
| Szapáry Lajos | 1931-1935 |
| Igmándy Hegyessy László | 1935-1938 |
| Nagybarcsai Barcsay Ákos | 1938-1939 |
| Széchényi Endre | 1939-1944 |
| Szathmáry Lajos | 1944-1945 |
| Vidovics Ferenc | 1945-1946 |
| Fekete Tibor | 1946-1947 |
| Bobánovics Jenő | 1947-1950 |
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2
|
||||||||||||||||||
