Somogy vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogy vármegye
(11. század1950)
Somogy vármegye címere
Somogy vármegye
címere

Központ Somogyvár, Kaposvár
Népesség
Népesség 326 835 (1891)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 6 675  km2
Térkép
Somogy.png
Somogy vármegye
térképe
Somogy county map.jpg
Somogy vármegye
domborzati térképe

Somogy vármegye (németül Komitat Schomodei; latinul Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt: a vármegyén át folyt Dráva, a Kapos, valamint megemlítendő a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton, amely közigazgatásilag akkor a vármegyéhez tartozott. Északról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavónország, nyugatról pedig Zala vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Somogyvár központtal. [1]

Somogy vármegye kapott először István királytól címert és pecsétet. Magyarok mellett horvátok, németek és szlovénok is éltek a területén. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyeket nem érintett trianoni békeszerződés. A mai Somogy megye az 1950-es megyerendezés során alakult ki, Siófok ekkor került ide, viszont Szigetvár és környéke Baranya megye része lett.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1891-ben 326.835 lakos volt, ebből

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye középkori eredetű négyes járási felosztása helyett a 19. század második felében nyolc járás alakult ki, melyekhez 1896-ban egy kilencedik csatlakozott. A járásoknak 1886 után lett állandó székhelyük. Ez a beosztás ‑ a járáshatárok kisebb módosításaitól eltekintve ‑ változatlan volt 1950-ig.

Város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy vármegyéhez egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben viszont törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez.

Főispánjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogyi kislány
Név Időszak
Patachich Sándor 1740-1747
Batthyány Károly József 1747-1772
Sigray Károly 1772-1785
Széchényi Ferenc (királyi biztos) 1785-1786
Splényi József (királyi biztos) 1786-1790
Sigray Károly 1790-1798
Széchényi Ferenc 1798-1811
Teleki László 1811-1821
Sigray József 1822-1830
Kaposmérei Mérey Sándor 1831-1845
Czindery László 1845-1848
Nádasdi Sárközy Albert 1848-1849
Jankovich László 1860
Mérey Károly 1861
Jankovich László 1865, 1867-1886
Domahidy Elemér 1903-1906
Vizeki Tallián Béla 1886-1892
Vizeki Tallián Gyula 1893-1906
Kapotsfy Jenő 1906-1910
Makfalvy Géza 1910-1917
Széchényi Aladár 1918-1919
Svastics Nándor (kormánybiztos) 1919
Sárközy György 1920-1926
Keresztes-Fischer Ferenc 1926-1931
Szapáry Lajos 1931-1935
Igmándy Hegyessy László 1935-1938
Nagybarcsai Barcsay Ákos 1938-1939
Széchényi Endre 1939-1944
Szathmáry Lajos 1944-1945
Vidovics Ferenc 1945-1946
Fekete Tibor 1946-1947
Bobánovics Jenő 1947-1950

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További inforemációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]