Kőröshegyi völgyhíd
| Kőröshegyi völgyhíd | |
 |
|
| A Kőröshegyi völgyhíd | |
| Elhelyezkedése | Zamárdi és Balatonszárszó |
| Teljes hosszúság | 1872 m |
| Sávok száma | 2+2 |
| Tervező | Hídépítő Zrt. |
| Átadás ideje | 2007. augusztus 8. |
| Elhelyezkedése | |
 Kőröshegyi völgyhíd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Műszaki paraméterek
A híd engedélyezési terveit a Pont-TERV Zrt. készítette. A kiviteli tervek elkészítését a Hídépítő Zrt. (Wellner Péter, felszerkezeti tervek) és társtervezőként a Pont-Terv Zrt.(alépítmények, hídtartozékok) végezte.
1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy minden pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő, hosszirányban mozgatható acél segédhídszerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. A kivitelezés közben az építési idő lerövidítése érdekében technológiaváltás történt: a szabadbetonozás helyett az egyes elemeket a helyszínen előregyártották, majd a meglévő szerelőhíd segítségével emelték végleges helyükre. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.
A Kőröshegyi völgyhíd további különlegessége, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba.
A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.
[szerkesztés] Története
A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már az 1970-es években voltak tervek, a Zamárdi–Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére.
A terveket az 1990-es években porolták le, akkor a tóhoz közeli – 5 kilométeren belüli –, a tótól 5-10 kilométerre, valamint 15-20 kilométerre megvalósuló nyomvonalakra is készítettek változatokat (bár ez utóbbi már annyira messze lett volna a Balatontól, hogy több mint száz kilométert tett volna ki a tóparti településeket elérő bekötőutak hossza). Nagyjából tíz év alatt összesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s azt az önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. Így nemcsak az autópálya ezen szakaszának megépítése elől hárult el az akadály, hanem a teljes balatoni szakasz építését is érdemes volt elkezdeni, hiszen a különböző szakaszok összeérhettek.
A sztráda nyomvonalának kijelölése tehát végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idejére esik. A 2002-es választási évben már folytak is tárgyalások a Vegyépszer–Ganz kettőssel a híd megépítéséről.[2] A hidat végül a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építette.
A három év alatt épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva.[3] A völgyhíddal együtt átadott teljes 14,2 kilométer hosszú autópályaszakasz 76 milliárd forintba került, ami a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres kis völgyhidat is tartalmaz. A három híd együtt mintegy 43 milliárd forintért épült.
[szerkesztés] Kritika
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008. július 7-i jelentése megállapította, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd beruházás műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt”,[4] vagyis megépítésére nem volt szükség.[5] Több sajtóorgánum,[6] illetve szakértő[7] kritizálta a híd megépítésének szükségességét. Apáthy Endre, a Hídépítő Zrt. elnök-vezérigazgatója azokra a kérdésekre, hogy „miért pont erre a helyszínre építették a völgyhidat, valamint hogy miért nem alagutakat építettek a híd helyett”, nem tudott határozott választ adni, mindössze annyit mondott: „nem tudjuk”. Az Index.hu információi szerint ingatlanspekulációs érdekek is állnak a háttérben.[8] Vörös Attila egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének tudományos főmunkatársa egy szakmai portálnak adott interjújában kijelentette, hogy „A véleményem szerint az M7-es autópályán feleslegesen épülő Kőröshegyi völgyhíd árából kb. 5 km alagutat meg lehetne építeni a fővárosban […].”[9]
Az RTLKlub.hu átfogó elemzéséből kiderül, hogy a híd építését vezető Orosz Károly mérnök szerint a hagyományos, híd nélküli megoldás a híd költségének „nagyságrendileg a tizede lett volna”. Az elemzés idézi Kálnoki-Kiss Sándort, volt közlekedési államtitkár-helyettest: „Máshol, normális országokban elkerülik a hegyet, ha egy mód van, mi ebben az esetben felmentünk a hegyre, kiirtottunk egy erdősávot, ha jól tudom végül, ami ellen a természetvédelem, meg a környezetvédelem tiltakozott, de ők húzták a rövidebbet, és építettünk teljesen feleslegesen egy óriási műtárgyat, ami lehet, hogy műszakilag egy bravúros megoldás, mérnökként azt mondom, hogy igen az, de felesleges”.[10]
Összehasonlításképpen: falun átvezetve körülbelül 3 milliárdba került volna ez a szakasz, de ez a megoldás a tervező mérnökök szerint ottélők otthonainak elértéktelenedését jelentette volna. A jelenlegi nyomvonal helyett felmerült a föld alatt vezetett útpálya is, illetve az autópályával együtt megépítendő elkerülő útszakasz is, de ezt Kőröshegy képviselő-testülete elutasította.[11]
[szerkesztés] Számvevőszéki jelentés
Az Állami Számvevőszék a 2007-ben befejeződő autópálya-beruházások ellenőrzéséről szóló jelentéséből kiderül többek között, hogy „2000-ben egy szakértői csoport az érintett szakaszra egy olyan nyomvonalváltozatot dolgozott ki, amely elkerülte Kőröshegy települést, a szükséges híd és az alagút hossza fele volt a völgyhídnak és 7-13 m magasan keresztezhető volt az a völgy, amelyet a völgyhidas változat 70-80 m magasan ível át. A szakértői tanulmány szerint ez a nyomvonal a lakossági elfogadottság és tájvédelem szempontjából jobb paraméterekkel rendelkezett a völgyhidas megoldásnál", illetve, hogy „Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta meg, azokról elutasító határozatot nem hozott. 2001 elején Kőröshegy önkormányzata azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat ellentétes a község 1996-ban elfogadott rendezési tervével, és a lakossággal csak a völgyhidas változatot egyeztették".
Az ÁSZ hivatkozik a NIF Zrt. 2008. március 27-én kelt észrevételére, mely szerint: „A magyarországi nyomvonalas létesítmény engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonal kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek", majd végezetül megállapítja, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága mindezek alapján nem igazolt.”[12]
[szerkesztés] Források
- ↑ Index – Gazdaság: Szeretettel köszöntjük a csodálatos kőröshegyi völgyhidat!
- ↑ 40 év után lesz kész a balatoni sztráda – Index-cikk
- ↑ Kőröshegy: csak azért is híd – Népszabadság-cikk
- ↑ Figyelemfelhívó kísérőlevél a 2007-ben befejeződő autópálya-beruházások ellenőrzéséről szóló jelentéshez
- ↑ http://index.hu/gazdasag/magyar/aszsztr08070/
- ↑ Híd a semmi ágán – Tóta W. Árpád blogjának egyik bejegyzése
- ↑ Különleges hídavatás Kőröshegyen – Magyar Nemzet Online-cikk
- ↑ Bicikliseknek tartogatják a panorámát a kőröshegyi völgyhídról – Index-cikk
- ↑ Tervek és lehetőségek – A Mélyépítő Tükör Magazin cikke
- ↑ Olcsó vagy drága a Kőröshegyi völgyhíd? – Az RTLKlub.hu cikke
- ↑ Kőröshegyi völgyhíd: 21 millió fejenként – Figyelő-cikk
- ↑ Jelentés a 2007-ben befejeződő autópálya-beruházások ellenőrzéséről
[szerkesztés] További információk
- Képek a Kőröshegynél épülő viaduktról
- Képek az építkezésről, 2007. március
- Képek az építkezésről, 2007. február
- Kőröshegyi-völgyhíd építése (számítógépes animáció)
- Wellner Péter et al.: Kőröshegyi völgyhíd – A legnagyobb méretű feszített vasbeton híd Magyarországon
|
|||||||||||||
