| Somogyvámos |
 |
| Pusztatemplom |

Somogyvámos címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Somogy |
| Kistérség 2012-ig |
Lengyeltóti |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Dékányné Károly Marianna[1] |
| Irányítószám |
8699 |
| Körzethívószám |
85 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
767 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
30,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
25,02 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,57117°, k. h. 17,67930°46.57117, 17.6793 |
Pozíció Somogy megye térképén
|
| é. sz. 46,57117°, k. h. 17,67930°46.57117, 17.6793 |
| Somogyvámos weboldala |
Somogyvámos község Somogy megyében, a Lengyeltóti kistérségben.
Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni.
A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket, lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A hódoltság alatt azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak. A község 1856ban Kund Vincze birtoka volt és a családé maradt a XX. század elején is (1906tól, özv. Lővensohn Ernőné egy bérlő gazdálkodott a vámosi földeken, a legmodernebb agrotechnikákat alkalmazva gőzcséplőgép, benzines szántógép, gőzmalom). Fejlett állattenyésztésük volt, halastavakat üzemeltettek. A faluhoz tartozó Gilye a XV. században a Töli családé volt, majd ez a terület is a Jankovichoké lett. A másik ősi település Remetepuszta volt, amely előbb apátsági, azt követően királyi birtok lett, későbbi földesura lett Guary Gábor és Póka Miklós. A XX. század változásainak hatására a népesség elvándorolt, elöregedett. (1945 után kitelepítésekkel is büntették a német származásúakat.)
- Pusztatemplom. A falu déli szélén található, a régi katonai térképek a "Moschee-ruine" díszes névvel tüntetik fel a romot.
- Halastavak
- Krisna-völgy
-
-
Krisna-völgy, templom, belső
http://www.poganyvolgy.hu/menu.cgi?menu1=11&menu2=
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]