Somogyvámos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyvámos
Somogyvámos - The temple in the puszta.jpg
Pusztatemplom
Somogyvámos címere
Somogyvámos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Kistérség Lengyeltóti
Jogállás község
Polgármester Dékányné Károly Marianna[1]
Irányítószám 8699
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 772 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 30,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogyvámos (Magyarország)
Somogyvámos
Somogyvámos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 16″, k. h. 17° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 16″, k. h. 17° 40′ 45″
Somogyvámos (Somogy megye)
Somogyvámos
Somogyvámos
Pozíció Somogy megye térképén
Somogyvámos weboldala

Somogyvámos község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket és lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A hódoltság alatt azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak. A község 1856-ban Kund Vincze birtoka volt és a családé maradt a 20. század elején is (1906-tól özv. Lővensohn Ernőné, egy bérlő gazdálkodott a vámosi földeken, a legmodernebb agrotechnológiát (gőzcséplőgép, benzines szántógép, gőzmalom) alkalmazva). Fejlett állattenyésztésük volt, halastavakat üzemeltettek.

A faluhoz tartozó Gilye vagy Gilla a 15. században a Töli családé volt, majd ez a terület is a Jankovichoké lett. Elhagyott temetője még ma is látható, benne egy 1921-ben emelt kőkereszt áll.[3] A másik ősi település Remetepuszta volt, amely előbb apátsági, azt követően királyi birtokká vált, későbbi földesura Guary Gábor és Póka Miklós lett. Az egykori Remetepuszta emlékét ma már csak két 193 éves kőkereszt őrzi.[4][5]

A 20. század változásainak hatására Somogyvámos népességének egy része elvándorolt, az itt maradtak elöregedett közösséget alkotnak. (1945 után kitelepítésekkel is büntették a német származásúakat.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pusztatemplom. A falu déli szélén található, a régi katonai térképek Moschee-ruine névvel tüntetik fel a romot.
  • Halastavak
  • Krisna-völgy

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A Kovács–Lubics-kereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  4. Az első remetepusztai kőkereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  5. A második remetepusztai kőkereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)

http://www.poganyvolgy.hu/menu.cgi?menu1=11&menu2=

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]