Lakócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakócsa
Lakócsa címere
Lakócsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Csonka József (független)[1]
Irányítószám 7918
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség509 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 47″, k. h. 17° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 47″, k. h. 17° 41′ 26″
Lakócsa (Somogy vármegye)
Lakócsa
Lakócsa
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakócsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lakócsa község (horvátul: Lukovišće, Lukovišče)[3][4] Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Lakócsa a Dráva közelében fekszik, Barcstól délkeleti, Szigetvártól déli, Sellyétől pedig nyugati irányban, mindhárom várostól megközelítőleg azonos, körülbelül 15-15 kilométeres távolságra.

Somogy vármegye egyik legdélebbi fekvésű települése, csak Szentborbás fekszik délebbre nála.

Szomszédai észak-északkelet felől Teklafalu és Endrőc, kelet felől Drávafok, délről Felsőszentmárton, délnyugatról Szentborbás, nyugatról Tótújfalu, északnyugati irányból pedig pedig Potony.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 6-os főút felől legegyszerűbb Szigetvárnál letérve megközelíteni a települést, ahova a sellyei országútról Teklafalu után, jobbra (nyugat felé) letérve juthatunk el, de megközelíthető a falu Sellye felől is, Bogdása és Drávafok érintésével, az 5804-es úton, illetve a 6-os főútról Daránynál letérve, Kastélyosdombón és Potonyon keresztül is, ugyancsak az 5804-es úton. Déli szomszédaival, Szentborbással és Felsőszentmártonnal az 5825-ös út köti össze.

Története[szerkesztés]

Lakócsa nevét az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzék említette először Lankofcse alakban.

1571-ben csak 5 házat írtak benne össze a török adószedők. 1660-ban a Pannonhalmi Bencés Főapátsági dézsmaváltságjegyzékében is említve volt, mely szerint a székesfehérvári custodia birtoka volt. 1715-ben a zselicszentjakabi apátság birtoka volt és ekkor 9 háztartását írták össze benne. Az apátságé volt egészen 1748-ig, ekkor a kamara birtokába került. 1863-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település fele része leégett. A 20. század elején a közalapítványi uradalomnak volt itt nagyobb birtoka és ekkor Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1303 lakosából 364 magyar, 4 német, 924 horvát volt, ebből 1227 római katolikus, 56 református és 19 izraelita volt. 2011-ben 535-en éltek a faluban, ekkor már csak a lakók alig több mint egyharmada vallotta magát horvát nemzetiségűnek.[5]

2012-ben felújították a Szentborbás-Lakócsa-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Matyók József (független)[7]
  • 1994–1998: Matyók József (független)[8]
  • 1998–2002: Matyók József (független)[9]
  • 2002–2006: Matyók József (független horvát kisebbségi)[10]
  • 2006–2010: Matyók József (független)[11]
  • 2010–2014: Matyók József (független)[12]
  • 2014-2019: Matyók József (független)[13]
  • 2019-től: Csonka József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
550
559
554
488
506
509
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 22,6% cigánynak, 34,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 1,3%, felekezet nélküli 4,7% (28,6% nem nyilatkozott).[14]

A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Szentborbáson és Tótújfaluban élő horvát kisebbség is a kájkávácok közé tartozik.[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1723-ban épült
  • Horvát Nemzetiségi Tájház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lakócsa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. (horvátul) Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF
  4. (horvátul) Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Kajkavski govori podravskih Hrvata u Mađarskoj
  5. A 2011-es népszámlálás adatai. KSH. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  6. Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
  7. L települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  9. Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  11. Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  12. Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  13. Lakócsa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  14. Lakócsa Helységnévtár
  15. [https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/46202/Kd_11714.pdf?sequence=1&isAllowed=y KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN ]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]