Kisgyalán
| Kisgyalán | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Zoltán[1] |
| Irányítószám | 7279 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 191 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 20,30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgyalán
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Kisgyalán
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46,42376°, k. h. 17,97586° | |
Kisgyalán község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A mai helyén az 1700-as évek elején alakul ki Kisgyalán község Somogy megye dombos keleti részén. Határos községek Büssü, Gölle, Fonó, Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő anyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.
Története[szerkesztés]
Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém megyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom megyei Terjént, a Somogy megyei Gyalánt és Várong felét is.
1346-ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelõtti birtokosa buzért is termesztett, de rég megszünt. Földesura Festetics Antal. Utolsó posta Kaposvár. | ” |
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Festetics-kastély (Gázlópusztán található, nem látogatható magánterület)
- 1781-ben épült, csaknem kör alaprajzú római katolikus templom, műemlék[3]
Képgaléria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisgyalán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
