Balatonszárszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonszárszó
Balatonszárszó.jpg
Balatonszárszó légifotó
Balatonszárszó címere
Balatonszárszó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Siófoki
Kistérség Balatonföldvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Dorogi Sándor János[1]
Irányítószám 8624
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1985 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 63,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonszárszó (Magyarország)
Balatonszárszó
Balatonszárszó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 17° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 17° 50′ 05″
Balatonszárszó (Somogy megye)
Balatonszárszó
Balatonszárszó
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonszárszó weboldala

Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Siófoki járásban. Első írásos említése 1082-ből származik. 1922. előtt Szárszónak hívták. 1973-ban nagyközséggé nyilvánították. A település neve egybefonódott a költőóriás József Attila halálával.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonszárszó Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található. Szomszédos települései keletről Balatonföldvár, nyugatról Balatonőszöd és Balatonszemes, míg délről Szólád. A településnek saját lehajtója van az M7-es autópályáról, valamint áthalad rajta a 7-es főút és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1082-ből ismert Zarrosozow - Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. A 19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.

A település története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már az újkőkorszak korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Első írásos említése Zarrosozow néven 1082-ből származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.
Szárszó a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban.
1843-ban épült klasszicizáló stílusú református templom.
Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült a Déli Vasút - bár megállója egy ideig Szemesen volt -, valamint a század végén meginduló Balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is található a kisközségben. Az Első világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár.
1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói Konferenciákat–a Soli Deo gloria Diákszövetség szervezésében- ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után. A második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.
1947-ben nyílt meg az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot. A települést 1973-ban nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.

József Attila és Balatonszárszó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonszárszó neve összefonódik a költő halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Ime, hát megleltem hazámat…). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani a költőt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születésnapján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illeszkedő kiállítást avattak fel.

Zenés Vers Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

József Attila halálának 70. évfordulóján (2007) az önkormányzat – hagyományt teremtő szándékkal – egy fesztivált indított, melynek célja a magyar irodalom verskincsének zenés formában történő megszólaltatása.
A fesztivál 2008-ban egybeesett a „43-as Szárszói Találkozó” 65 éves jubileuma alkalmából rendezendő 'Szárszói Találkozó - Jubileum 65' elnevezésű konferenciával, amin neves közéleti és tudományos személyiségek (Matolcsy György, Gazsó Ferenc, Bognár László, Wittner Mária, Orbán Viktor) vettek részt.

Szárszói találkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonszárszó múltjának feldolgozásakor nem maradhat ki annak a „Telepnek” a története, amelyik a község területén 1928-51-ig minden nyáron fiatalok ezreit fogadta be konferenciákra, s otthonává lett többek között az 1943-as Magyar Élet konferenciának is. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria (jelentése: Egyedül Istené a dicsőség) Diákszövetsége 1928-ban vásárolta meg a Nefelejts-villát, majd további vásárlásokkal bővítették a területet, ahol nyaranta a konferenciákat tartották. A legnagyobb hangsúly minden évben az egyetemisták, főiskolások konferenciáira esett. Előadóik között püspökök, egyetemi professzorok, írók, lelkészek találhatók.
Az ifjúság az új magyar szellemért. - Magyar Élet Tábor
1943 augusztusában (23-29-ig) a Magyar Élet Könyvbarátainak társasága a Soli Deo Gloria szövetséggel közösen rendezte a szárszói Magyar Élet Tábort, aminek fő témája a magyar társadalom és gazdaság háború utáni kérdéseinek megvitatása volt. A 600 fős küldöttséget az értelmiségi református ifjúság mellett a katolikus fiatalok, írók és költők valamint a parasztság és munkásság képviselői alkották. A legnagyobb vitát Németh László előadása váltotta ki a harmadik útról. (A harmadik oldal lényeget már korábban így világította meg: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik párt szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki, és azt kérdezi: Nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harmadik oldal.”)

Szárszó 1993 Konferencia

Püski Sándor az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére 1993. augusztus 24-25-én jubileumi találkozót szervezett. A találkozón jelen volt Püski Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Szűrös Mátyás, Jobbágyi Gábor, Surján László, Tábori László, Bégány Attila, Füzessy Tibor, Elekes Andor. A balatonszárszói önkormányzat 2000-ben szobrot állított a konferencia emlékére. A „Telep” helyén ma a Soli Deo Gloria Református konferencia központ található, amit 2004-ben adtak át.

Szárszói találkozó néven rendez 1993 óta évi rendszerességgel (a rendezvény 2004 és 2012 között szünetelt) értelmiségi találkozót Farkasházy Tivadar humorista, lapszerkesztő is itteni telkének kertjében. A találkozó célja némileg hasonló a korábbiéval, miszerint a közélet legkülönbözőbb területeit, azaz a politika, a gazdaság, a társadalomtudományok és a művészi élet meghatározó szereplőit egy fedél alá hozza, és közöttük párbeszédet serkentsen a hazai politikai és társadalmi problémák legfontosabb kérdéseiről. A házigazda ugyanakkor már az első találkozó előtt tisztázta a református telep vezetőivel, s feljebbvalóikkal, hogy esze ágában sincs a '40-es évek több itteni híres tanácskozásának folytatójaként feltűnni, de ha már a sors úgy hozta, hogy Szárszó volt a helyszíne a népi írók összejöveteleinek, valamint József Attila utolsó nyarainak, napjainak, akkor talán mások is elgondolkodhatnak itt az ország helyzetéről, sorsáról, jövőjéről. A korábbi találkozóval egybeeső helyszín választása egyébként nem volt szándékos, a humorista családja akkor már sok évtizede tulajdonosa volt a Soli Deo Gloria szomszédságában lévő teleknek, és ott minden évben hónapokat töltöttek el.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

József Attila Múzeum
A József Attila-emlékmű
  • József Attila Emlékmúzeum, a költőről elnevezett utca 7. számú házában található.
  • József Attila első nyugvóhelye a helyi régi temetőben, amelyet egy szürke kő jelez, rajta a következő felirat: "E föld befogad, mint persely. József Attila első sírhelye." A költő holtteste ma Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik.
  • József Attila szobra az általános iskola előtti parkban áll.
  • József Attila-emlékmű a vasúttal szemközti parkban.
  • Népi jellegű lakóházak
  • Református templom

Oktatási és művelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balatonszárszói oktatási és művelődési intézményeket a József Attila Általános Művelődési Központ fogja össze.
Intézményei:

  • József Attila Általános Iskola
  • Napközi Otthonos Óvoda
  • József Attila Művelődési Ház
  • Községi Könyvtár

Óvoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1947-ben nyitotta meg kapuit a község első óvodája, ami még sok mindenben nem felelt meg a társadalom követelményeinek. Ezt felismerve a tanács 1971-ben új modern óvodát épített az általános iskolával szemben. Az óvoda logója a napraforgó, ami a gyerekek fény felé fordulását, fejlődését szimbolizálja.

Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskola elődjének a két felekezeti iskola tekinthető. Az 1743-tól (1948-ig) a katolikus iskolában - a katolikus templom melletti épületben (mai vasbolt)- kezdődött a szárszói oktatás. A diákok írást, olvasást és hittant tanultak. A fenntartó a Hunyady család volt. 1800-tól (1948-ig) működött a református iskola a mai gyógyszertár mellett. A két iskola az államosításkor (1948) egyesült, de a tanítási hely és a pedagógusok változatlanok maradtak.
1961-ben adták át az új emeletes iskolaépületet. 1976-ban modern konyhával, 78-ban tornateremmel bővült az iskola. 1985-ben a meglévő emeletes épülethez új épületrészt csatoltak, így megszűnt az épület zsúfoltsága. Az iskola 1985-ben vette fel József Attila nevét. 2003 és 2005 között az egész épületegyüttest modernizálták. Az iskolában zeneiskola is működik.

Művelődési Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községi tanács 1957-ben egy új művelődési otthon felépítését határozta el abból a célból, hogy fellendítse az iskolán kívüli művelődést és biztosítani tudja a lakosság szórakozásához elengedhetetlen helyszínt. Az új épület 1959-ben készült el.
Balatonszárszó kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A művelődési ház előadások, irodalmi estek helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találnak itt (Vegyes kar, Táncegyüttesek, Kabarétársulat, stb.).

Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben avatták fel a községi könyvtárat (ez volt az ország 2000-dik népkönyvtára) ami többszöri költözködés után végre megtalálta ideális helyét az óvoda épületének keleti szárnyában, tágas galériás helységben foglal helyet, kellemes környezetet biztosítva a kölcsönzéshez és a helyben olvasáshoz.

A különböző felekezetek hitélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus gyülekezet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevelek bizonyítják, hogy 1233-ban Bertalan, veszprémi püspök kápolnát építettet a faluban. A század végére már harangozókat is feljegyeztek. 1504-ben Szárszón plébánia működött, a plébános Sebestyén. Az 16. század közepén készült török összeírásokban is találunk egyházi személyeket (János, Lőrinc). A hódoltság alatt elpusztult a középkori falu, templomával együtt.
1905-ben új kápolnát építettek, de a hívőknek ez kicsinek bizonyult ezért 1930-ban új templomot kezdtek építeni, amit 1932-ben szenteltek fel. Az egytornyos neoromán templomot 1983-ban egy nyugati irányú szárnyal bővítették.

A református gyülekezet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szárszói református közösség első írásos feljegyzése 1734-ből való, mikor is Szárszó lelkipásztora Johannes Öri. 1746-ban egy korábbi császári rendelet miatt a falu lelkipásztorát elkergették, a szabad vallásgyakorlatot beszüntették.
A kalapos király türelmi rendelete (1781) után újra megindul a református közösség élete a faluban. 1791-ben templomot emelnek. 1839-ban a gyülekezet elhatározta, hogy új templomot épít. A klasszicizáló, késő barokk stílusú templom 1843-re készült el. A klasszicista szószéket kicsit később emelték. A régi torony helyett 1897-ben (az évszám ma is látható a tornyon) újat emeltek, amit vörösrézzel fedtek be. Ekkor alakult ki a templom végső mai formája.

Az evangélikus gyülekezet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfiatalabb gyülekezet története az 1930-as évekig nyúlik vissza. 1939-ben alakult meg a Balaton-Délvidéki Evangélikus Missziói Kör, amelynek lelkészi hivatala Balatonszárszón volt. A 20. század közepétől Szárszón működik a Magyarországi Evangélikus Egyház Balaton parti misszióotthona. A gyülekezet központi házát 1966-ban eladták, istentiszteleteiket a református templomban tartották. 1994–95-ben széles körű összefogással új templomot emeltek a református templom melletti téren, amit 1995 júniusában szenteltek fel. 2004-ben az Evangélikus Egyház felújította a misszióotthont.

Híres Szárszóiak, Szárszóhoz kötődő hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család 1941-ben vásárolta meg azt a házat, ahol az író gyerek korától kezdve haláláig nyarait töltötte. Emlékékét a házon emléktábla őrzi.

Az író az 1980-as évek végén vásárolt telket, amire nyaralóját építette, ahol azóta több mesefigura képe született meg.

Meghívására nyaranta rendezik meg a Szárszói találkozót politikusok, gazdasági-társadalomtudományi szakemberek, üzletemberek, újságírók és művészek részvételével.

  • Ázsóth Gyula

Tanár, iskolaigazgató, tanácstag, író, versenyszerű sakkozó. Néhány dolog, azok közül amit mindig magas szinten művelt.

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ázsóth Gyula-iskolaigazgató
  • Smelka Ferenc-iskolaigazgató
  • Kiss Gyula-orvos
  • Szőke György-festőművész, grafikus, rajztanár
  • Csukás István-költő, író

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen élők mozgáshoz jutását, felkészítését és versenyeztetését elsősorban az 1927-ben alakult Balatonszárszói Sport Egyesület biztosítja. Hagyományos színei a kék-fehér. Sokáig csak a labdarúgó szakosztály működött, de később több szakosztály is alakult (atlétika, asztalitenisz, karate, lövészet, női kézilabda, sakk, veterán atlétika). Jelenleg a labdarúgó, karate és az asztalitenisz szakosztály működik.
Labdarúgás: Balatonszárszó NSE
Az 1927 óta folyamatosan működő labdarúgócsapat játszott már sok osztályban (járási, megye I-II). Jelenleg a megye I-ben szerepel a csapat, 2008-ban a 2. helyet szerezték meg.
Az asztalitenisz szakosztály 1979-ben alakult. Legnagyobb sikereként a férficsapat 80-as években az NB III után az NB II-t és az NB I/B-t is megnyerte, de az önkormányzat az anyagiak miatt nem tudta vállalni az NB I-es indulást. A csapat azóta a megye I-ben játszik, és nagy hangsúlyt fektet az utánpótlásképzésre.
Az utóbbi idők legsikeresebb szakosztálya (az asztalitenisz mellett) a karate. A karate tanulását alsós korukban kezdik el a diákok, közülük többen is szép eredményeket értek el az utóbbi időben.
Az egyesületi sportoláson kívül az egyik legtöbb embert megmozgató sportesemény az önkormányzat szervezésében megrendezett téli (már több mint 10 éves múltra visszatekintő) teremlabdarúgó bajnokság. Emellett a téli-nyári vizes-jeges sportok is népszerűek.

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ázsóth Gyula: Szárszó, Balatonszárszó 1990
  • Ázsóth Gyula: Villanások –Szárszói szivárvány, Magánkiadás 2003
  • Balatonszárszó a Vendégvárón
  • Balatonszárszó nagyközség honlapja
  • Szárszói Tükör, Balatonszárszó Nagyközségi Önkormányzat lapja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonszárszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]