Tab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tab
Tájkép Tab 002.jpg
Tab címere
Tab címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Kistérség Tabi
Jogállás város
Polgármester Schmidt Jenő (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8660
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 4430 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 169,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tab  (Magyarország)
Tab
Tab
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 46″, k. h. 18° 01′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 46″, k. h. 18° 01′ 59″
Tab  (Somogy megye)
Tab
Tab
Pozíció Somogy megye térképén
Tab weboldala

Tab város Somogy megyében, a Tabi járásban. Lakóinak száma 4446 fő (2014. jan 1.)[3] +/-.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tab a külső-somogyi dombvidék központi települése. Huszonnégy község tartozik vonzáskörzetéhez.

A Balatontól délre, Siófoktól 25 km-re terül el, az északi szélesség 46,7 és a keleti hosszúság 18,0 fokán található.

A város főutcája északkelet-délnyugati irányban húzódik, mivel a hajdani szalagtelepülés párhuzamosan épült a Kis-Koppány patakkal.

Közigazgatási területéhez három puszta tartozik: Csabapuszta, Gyurgyókapuszta és Ugajpuszta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hisz a földrajzilag szomszédos települések létéről már a 11-12. században említést tesznek az oklevelek.

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385-86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428-35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török megszállás előtt még Ewleweldi László és Tharródy Demeter is voltak itt birtokosok.

Az ország három részre szakadását követően e vidék is török uralom alá került. Az első támadások már 1542-ben elérték a települést, de csak 1551-53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a koppányi nahie (járás) birtokába helyezte. Az itt élők egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, a maradottak a mocsarak, erdők lakói lettek. A török kincstári adólajstrom szerint Tab 1573-74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar-török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrinyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid időre kiűzték a vidékről.

A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követően, 1689-ben magyar kézre került Tab is. Tabon és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsőbüki Nagyok, Révayak települtek le.

Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től települt újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy megye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok értékelve a zsidó polgárok kezdeményező és kereskedő szellemét támogatták megtelepedésüket. 1798-1800 között Nagy Ferenc veszprémi kanonok támogatásával helyreállítják és kibővítik a katolikus templomot, melynek szentélyét és kegyúri oratóriumait Franz Xaver Bucher freskói (1799) díszítik. A templom barokk stílusban épült. A fő- és mellékoltár, a szószék és a padok copf stílusúak.

A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. A mezőváros gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatási növekvő igénye tette lehetővé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác – aki az 1906. október 23-án megnyitott Mocsolád-Tab-Siófok HÉV fő építője is volt – 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gőztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerőjét tavasztól őszig foglalkoztatta. Termékeiből osztrák és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első és a második világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement. A gazdasági világválság idején került Tabra a Szociális Missziótársulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (ősztől tavaszig) az ifjúság és a felnőtt lakosság részére kézimunka, háztartásvezetési, betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A Társulat helyébe 1928-ban a Népművelő Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentős volt a közművelődési élet. Az elemi oktatás, amely felekezeti volt, három intézményben folyt, a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.

A második világháború első tabi következménye volt 670 zsidó lakos tevékenységének korlátozása. Lengyelország leigázását követően nagyszámú lengyel menekült érkezett Tabra, akiket a lakosság szívesen fogadott, sokakat bújtatott. 1944 májusában gettót létesítettek a térség zsidó lakosságának. Az 57. szovjet gárda lövészhadtest 1944. december 2-án érte el a települést.

Az 1950-es évek elején, a tanácsok létrejöttével a tabi járás területe is megváltozott. Siófok járási székhelyként Somogy megyéhez került, Tab pedig Tolna megyéből és a megszűnt igali járásból kapott falvakat, ezzel egészítve ki járása területét.

Tab 1984. január 1-jei hatállyal városi jogú nagyközséggé vált, majd 1989. március 1-jével városi rangra emelkedett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tabon található Nagy Ferenc fafaragó és Erényi Alajos festő galériája.
  • Híres a tabi római katolikus templom falfreskójáról, amit Franz Xaver Bucher festett. Szintén ebben a templomban található a magyar szent korona élethű mása, melyet Erényi Alajos művész készített, kinek egy festménye a Vatikánban is megtalálható. Valamint Takács Lajos apátplébános által készített szobrok díszítik a templom kertet. 2007. június 10-én (a tabi búcsú napján, az ez évi Úrnapján) nyitották meg újra a befalazott kriptát.
  • Welsersheimb-kastély (Ma szociális otthon működik benne)

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  4. István, a szobor: másfél száz változat - HVG
  5. A város honlapja – testvérvárosok. (Hozzáférés: 2013. november 5.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tab témájú médiaállományokat.