Pered

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pered (Tešedíkovo)
Tešedíkovo, kostol.jpg
Pered római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Vágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1237
Polgármester Borsányi Gyula (MKP)
Irányítószám 925 82
Körzethívószám 00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség 3716 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 114 m
Terület 22,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pered  (Szlovákia)
Pered
Pered
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 28″, k. h. 17° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 28″, k. h. 17° 50′ 47″
Pered weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pered (szlovákul Tešedíkovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helységneve a Petered névre vezethető vissza, melynek jelentése „Péternek fia”. Az ilyen típusú, tisztán személynévből, helynévképző toldalékok nélkül keletkezett helységnevek még ómagyar eredetűek, keletkezésük a 1011. században valószínűsíthető.[2] Közel hét évszázados hagyományos nevét a csehszlovák hatóságok 1948-ban megváltoztatták, Tessedik Sámuel evangélikus pap, szakíró nevéből képzett, művileg megalkotott Tešedíkovo névalakja a szlovákosítási törekvések szüleményeként jött létre, figyelmen kívül hagyva még annak tényét is, miszerint újkori névadójának életútja sosem érintette a községet.

A község önkormányzata 2012. március 10-én népszavazást tartott a település történelmi nevének visszaállításáról, melyen a választópolgárok többsége a történelmi név visszaállításáról határozott.[3] Történelmi nevének hivatalos használatát a szlovák kormány 2013. október 16-án elutasította.[4] A Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) szervezet aktivistái megkísérelték a népakarat érvényesítését, október 27-én „Pered”-re cserélték a település helységnévtábláján a szlovák „Tešedíkovo” feliratot.[5][6], azonban a hatóságok másnapra eltávolították azokat.[7]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 15 km-re délkeletre, Vágsellyétől 6 km-re délre, Deáki és Zsigárd között fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pereden 2006-ban önkéntesek segítségével sikerült megmenteni az egyik fészekből kiesett gólyafiókát. 2011/12 telén a gólyafészek leégett. A falu alátétet rakatott a megmaradt elektromos oszlopra és a 2012-es költési időszakban a gólyák a fészket újjáépítették, amelyből két fióka szállt ki.[8] Az egykori földműves szövetkezet területén lévő alátéten viszont hosszabb ideje nem költenek a gólyák.[9] További fészekalátét található az egykori vasútállomás mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1237-ben a pannonhalmi apátság birtokainak összeírásában említik először. A század közepén királyi birtok volt, a vágsellyei uradalom része. 1251-ben IV. Béla "Purud" falut a turóci premontrei kolostornak adományozta. A 15. századtól részben turóci prépostság, részben a Szentgyörgyi grófok birtoka. 1529-ben a török támadta a falu környékét. 1535-től a Révay család lett a falu birtokosa, de 1548ban már az esztergomi érsek birtoka, majd később a jezsuitáké. 1586-ban újra a turóci prépostság kapta meg. 1605 után a végsellyei uradalommal együtt ismét a jezsuitáké lett, akik jövedelmeit a jezsuita oktatás céljaira használták. A 17. században többször is török támadás érte, majd Érsekújvár eleste után 1685-ig hosszabb időre török kézre került. A 18. század elején a kuruc harcok és a járványok következtében csaknem elnéptelenedett, de rövidesen újratelepült. Első templomát 1717-ben a jezsuiták építették. Miután II. József feloszlatta a jezsuita rendet, 1773-ban a birtok a királyi kamarára szállt. Iskolájának legkorábbi említése 1756-ból származik. 1787-ben 186 házában 286 családban 1360 lakosa élt. 1804-ben 1600 lakosa, 1828-ban 264 háza és 1893 lakosa volt. Ezzel Pered a vármegye egyik legfontosabb településévé vált. 1788-ban, 1828-ban és 1831-ben árvíz pusztította. 1831-ben a kolera, 1834-ben tűzvész pusztított.

Az 1849-es peredi csata

Itt ütközött meg 1849. június 2021-én Görgey az osztrák sereggel és vereséget szenvedett. A csata során a községnek mintegy fele leégett. A csatahelyet az 1869-ben avatott emlékmű jelöli a falu felső részén. A templom falában ma is láthatók beépítve a csatából származó ágyúgolyók. 1864-ben Perednek 360 háza és 2177 lakosa volt. 1866-ban újra nagy kolerajárvány pusztított, 1890-ben padig ismét tűzvész volt.

Vályi András szerint "PERED. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Zsigárdnak szomszédságában, határja két nyomásbéli, réttye jó, erdője is van, második osztálybéli." [10]

Fényes Elek szerint "Pered, nagy magyar falu, Poson vgyében, a holt Vágh vizénél, Sellyétől 1 órányira: 1961 kath., 4 óhitü, 1 evang. lak. Kath. paroch. templommal. Tágas határa gazdag termékenységü; rétje, legelője, erdeje bőven; marhatartása nevezetes; mezején ez előtt izacs termesztetett. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Szered." [11]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1947-ben 153 peredi családot telepítettek erőszakkal csehországi munkára, majd 585 családot telepítettek át erőszakkal Magyarországra. 1948-ban a hatóságok a község nevét Tessedik Sámuel pedagógus és nemzetgazdász neve után a Tešedíkovóra változtatták.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 3401 lakosából 3393 magyar volt.

2001-ben 3700 lakosából 3063 magyar és 592 szlovák volt.[12]

2011-ben 3716 lakosából 2910 magyar, 783 szlovák volt.[13]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A peredi székhelyű ŠK Tešedíkovo az egyik legismertebb és legeredményesebb mátyusföldi magyar labdarúgócsapat. A korábban a 4. ligában vitézkedő csapat mélyrepülésbe kezdett és a II. A osztályig meg sem állt; ott is évről-évre a bent maradásért küzdött. 2003-ban több tehetős helyi vállalkozó illetve egy külföldi nagyvállalat összefogásának köszönhetően rendeződött az egyesület anyagi háttere, és a vezetőség úgy döntött: csak is a feljutás lehet az elfogadható eredmény. A szezon végén hatalmas pontelőnnyel lett bajnok a csapat, a sikerkovács Ervin Horáček volt. Az anyagi háttér tovább erősödött, így az I. osztályban is a feljutást tűzték ki célul. Tovább erősödött a játékoskeret, de a klub a szezon közepén még csak a második helyen állt. Ervin Horáček vezetőedző távozni kényszerült, helyét a trencséni Lintner vette át, akivel a csapat az évad végére kiharcolta a feljutást. A 2005/2006-os szezon előtt a teljes játékoskeret kicserélődött. Több neves volt ligás játékost igazoltak, az új vezetőedző Meszlényi Tibor lett. A stadiont is felújították. Ismét feljutottak; a IV. ligában megszerzett 3. hely a csapat történetének legnagyobb sikere. Jelenleg az ötödik ligában szerepelnek, a labdarúgók célja a kiesés elkerülése.

A labdarúgócsapat jelentős utánpótlás-bázissal rendelkezik. A legkisebbek Varga Zoltán vezetésével a IV. ligában, az ifjúságiak Ifj. Tóth Géza irányításával az V. ligában játszanak. A 2008/2009-es szezonban 104 alkalommal voltak eredményesek az V. ligában.

Ismertebb edzői: Meszlényi Tibor, Dušan Jacko, Rudolf Herák, Dušan Danko, Darázs Róbert.[14]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. A homlokzatába beépített ágyúgolyók a peredi csata[15] emlékét őrzik. A templommal egyidős plébániát a századfordulón lebontották, és újat építettek.
  • A neoromán kálvária 1879-ben készült.
  • Nepomuki Szent János szobra 1821-ben készült.
  • A peredi csata emlékművét 1869-ben a Pozsonyi Honvédegylet emelte. A csata hőseiről minden évben a június harmadik hétvégéjén megrendezett falunapi ünnepségek keretén belül is megemlékeznek.

Neves személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Majális és Bográcsfesztivál
  • Falunapi Ünnepségek (júniusban)

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Décsy Gyula, az Indiana Egyetem tanárának írása a Forcas 2001/4. lapszámában.
  3. Pereden sikerült, Gútán nem. Dunatáj, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
  4. A népszavazás sem segített Pereden. Felvidék.ma, 2013. október 16. (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  5. VOX POPULI - The Pered Project, 2013. október 27. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  6. Nem tűri a szlovák önkényt a felvidéki magyar falu. Magyar Nemzet, 2013. október 28. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  7. Leszerelték a Pered táblát. Bumm hírportál, 2013. október 28. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  8. bociany.sk No. 1879
  9. bociany.sk No. 1341
  10. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796  
  11. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851  
  12. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  13. [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  14. [1] (szlovákul)
  15. Vahot Imre: Honvédek könyve I-II. (1861)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pered témájú médiaállományokat.