Deáki

Deáki (Diakovce)
Deáki római katolikus templom
Deáki címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Vágsellyei
Rang	község
Első írásos említés	1002
Polgármester	Hajdú László
Irányítószám	925 81
Körzethívószám	00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség	2204 fő (2011) +/-
Népsűrűség	84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	26,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deáki Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 8′ 8″, k. h. 17° 50′ 32″48.1355555556, 17.8422222222
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Deáki (szlovákul Diakovce) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. 2011-ben 2204 lakosából 1447 magyar és 710 szlovák volt.

Fekvése

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 12 km-re délkeletre, Vágsellyétől 2 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1001-ben I. István bencéseket telepített ide, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1002-ben a pannonhalmi apátság alapítólevelében mai Deáki régi Wag nevén szintén az adományozott birtokok közt szerepel. 1090-ben Szent László király oklevelében is még Wag néven említik. 1138-ban II. Béla király oklevele Vágfölötti Salaföld néven említi. 1228-ban épített kéttornyú román stílusú temploma Szlovákia legrégibb műemléke. Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. Legrégibb része az 1103-ban épített Szent István kápolna. Egy 1296-ból fennmaradt okiratban a falu már a mai névhez hasonló Monasterium Deáki (Deákmonostor) alakban szerepel mint a sellyei birtok része. 1317-ben Csák Máté a földesura, majd a gróf Cseszneky család szerezte meg. 1526-ban a mohácsi csatát követően az apátság nehéz anyagi helyzete miatt a birtokot zálogba adta Laki Bakith Pálnak, 1535-ben Thurzó Elek országbíró szerezte meg. 1557-ben 44 adózó portát számláltak a községben, 1588-ban 25, 1606-ban már csak 12 portája volt. 1612-ben a falu újra az apátság birtoka lett, és egy évvel később II. Mátyás király visszaadatta a korábban a reformátusok által elfoglalt templomot is a katolikusoknak. A török időkben a falut többször is feldúlták a portyázó hadak, a török fenyegetéstől csak 1685-ben szabadult meg végleg. Református iskolája a 18. században nyílott meg, ekkor épült a reformátusok imaháza is. 1831-ben a kolera szedett számos áldozatot a községben. Az 1849. június 20-21. között lezajlott peredi csata során a deáki templomnál voltak felállítva a császári csapatok ágyúi.

Az 1. világháborúban elesett falubeliek emlékműve

1910-ben 2949 lakosából 2932 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. Az Országzászlót 1939 tavaszán avatták fel a falu főterén..

2001-ben 2187 lakosából 1564 magyar és 596 szlovák volt.

A 2. világháború áldozatainak emlékműve 2012-ben

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a 13. században épült. Elődjét, a mai templom legősibb részeként számon tartott Szent István-kápolnát II. Paszkál pápa 1103-ban kiadott oklevele említi. A templomot 1872 és 1875 között neoromán stílusban bővítették. Az 1940-es évek kezdetén Serédi Jusztinián újíttatta fel, Kontuly Béla freskója is ekkor készült el. A templom legújabbkori felújítási munkálatai 1993-ban a díszüveg-ablakok restaurálásával kezdődtek, majd 1996-ban a középkori templomrész tetőszerkezetének felújításával folytatódtak. A 19. századi templomrész tetőszerkezetét 1998-ban újították fel, illetve ekkor került sor az orgona javítására és a torony festésére is. A munkálatok 2001-ben vakolatcserével és a homlokzat festésével, valamint freskói restaurálásával fejeződtek be. Tóth Domonkos püspök 2001. november 10-én újraszentelte. Kolozsváry László kárpátaljai festőművész Halotti beszéd című festményét 2001. márciusában szentelték fel. A 170x300 cm méretű olajfestmény a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának adománya.
• Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. A deáki templomról is található feljegyzés benne.

A református templom

• Református temploma 1791-ben épült.
• Termálfürdő. Az 1950-es évekbeli kőolaj-kutatás folyamán Felsőszeli és Deáki községek határában termálvizet találtak, melynek hasznosítására az 1970-es években három medencével, étteremmel, szállodával és autóskempinggel ellátott termálfürdőt létesítettek. Az állami tulajdonú létesítmény 1991-ben a két község közös tulajdonába került. Azonban az egy évtizednyi közös üzemelést követően további fejlesztésének eltérő megítélése miatt a létesítményt kettéosztották, mely így területileg ⅔ részben Deáki, ⅓ részben Felsőszeli tulajdona lett.
• A katolikus iskola 1908-ban épült.

Híres emberek

• Itt született 1884. április 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek.
• Itt született 1913. november 17-én Vájlok Sándor irodalomkritikus, közíró.

Kultúra

A felújított kultúrház épülete

• A felvidéki magyar iskolák igazgatói és a községi közkönyvtárak vezetői számára a katolikus templomban rendezték meg 2001 novemberében az Ezeréves Magyarország című kiadvány bemutatóját.

Testvértelepülése

• Karád (Magyarország)

Irodalom

• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Molnár, I. 2002: Deáki. Budapest, Száz magyar falu könyvesháza.
• Czibor József 2006: Viharok szárnyán - A református keresztyén egyházközség története. Csallóközi Kiskönyvtár.

Külső hivatkozások

• Örökségtár
• Nem hivatalos honlap
• Községinfó
• Deáki Szlovákia térképén
• A deáki termálfürdő honlapja
• Travelatlas.sk
• Testvérfalu, Karád honlapja