Pozsonycsákány
| Pozsonycsákány (Čakany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Lívia Bugárová |
| Irányítószám | 930 40 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 570 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Terület | 11,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pozsonycsákány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 17° 21′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pozsonycsákány (szlovákul Čakany, németül Knitteldorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában, Somorjától 11 km-re északkeletre. 2006-ban 565 lakosa volt. 2011-ben 570 lakosából 421 magyar és 121 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést 1254-ben említik először, amikor a pilisi cisztercita apátság birtoka volt, melynek kolostora is állt itt. A középkori templom és kolostor az idők folyamán elpusztult. A 16. században egy pestisjárvány csaknem a teljes lakosságot kipusztította, helyükre morvaországi telepesek érkeztek, akik teljesen elmagyarosodtak.
Vályi András szerint "CSÁKÁNY. Knitteldorf. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Cziszterczita Szerzetbéli Atyák, a’ kiknek jeles épűlettyek is vala itten, most a’ Religyiói Kintstár, fekszik napkeletre K. Magyar, Gomba, délre Csötörtöknek szomszédságokban, napnyugotra pedig Féli, és Madarászihoz nem meszsze. Nevezetes vala itten 1774. esztendőben, hogy egy paraszt Aszszony három fiút, és egy leányt szűlt vala. Határja középszerű, földgyei három nyomásbéliek, legelőjök bokros, és néhol ingoványos, földgyei néhol követsesek, második Osztálybéli" [2]
Fényes Elek szerint "Csákány, magyar falu, Pozson vmgyében, Csötörtök mellett: 310 k. lak. Határja kavicsos, s nem igen termékeny, rétje igen kevés, erdeje nincs; juhot sokat tart; kolompért termeszt; tehenészete van. F. u. a Sz. Benedek szerzetesei." [3]
1910-ben 393, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Napjainkban számos betelepülő vásárol itt házat, így a község lakossága növekszik.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György hercegprímás építtette, 1824-ben klasszicista stílusban alakították át.
- Négy saroktornyos barokk kastélyát ugyancsak Szelepcsényi építtette, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg ma gyermekotthon.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Pozsonycsákány Szlovákia térképén
- A pozsonycsákányi kastély
- A pozsonycsákányi kastély
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
