Kósa László (néprajzkutató)

Kósa László az Akadémia Vikár Béla-emlékülésén (2009)

Kósa László (Cegléd, 1942. július 17. –) magyar etnográfus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Tanulmányai

1962-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsésztudományi karának magyar-néprajz szakán, ahol 1967-ben szerzett diplomát.

Pályafutása

Az egyetem elvégzése előtt két évig segédmunkásként dolgozott budapesti üzemekben, 1967-től lett az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. 1981 és 1990 között az ELTE bölcsésztudományi karának művelődéstörténeti tanszékének docense, 1990-től tanára. 1987-től 2007-ig tanszékvezető. Több szaklap szerkesztője. 1976-ban a néprajztudományok kandidátusa lett. Kutatási területe a 19-20. század művelődéstörténet, egyházak és a társadalom kapcsolata. Számos társaság és kollégium tagja, elnöke. 1998-2007 között az MTA levelező tagja, 2007 óta rendes tagja.

Díjai, kitüntetései

• Jankó János-díj (1973)
• Győrffy István-emlékérem (1989)

Családja

Nős, három gyermek édesapja. (Eszter, Lídia, István)

Főbb művei

• Apáról fiúra. Néprajzi kalauz (1973) - Szemerkényi Ágnessel
• Néphagyományunk évszázadai (1976)
• Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete (1980)
• A magyar néprajz tudománytörténete (1989)
• A gyulai református egyház története (1994)
• Magyar művelődéstörténet (1998) - szerkesztő, társszerző
• Magyar néprajzi lexikon - szerkesztő
• Reformátusok Budapesten I. és II.) - szerkesztő

Forrás

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 612. old., ISSN 1787-288X

Kapcsolódó szócikkek

• Néprajzi irodalom Erdélyben