Szegedy-Maszák Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegedy-Maszák Mihály
Szegedy-Maszak4.jpg
Ünnepi Könyvhét, Budapest, 2010.
Életrajzi adatok
Született 1943június 23. (71 éves)
Magyarország Budapest
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület irodalomtudomány
Kutatási terület összehasonlító irodalomtudomány, fordításelmélet
Tudományos fokozat kandidátus (1978), akadémiai doktor (1989)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanár (tanszékvezető 1990–2008)
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2003)
Akadémiai tagság levelező (1993), rendes (1998)

Szegedy-Maszák Mihály (Budapest, 1943. június 23.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól 21. századig tartó időszakának neves kutatója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1961-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem angolmagyar szakára, ahol 1966-ban szerzett tanári diplomát. Szintén 1966-ban posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen. 1967-ben szerzett bölcsészdoktori címet.

Diplomájának megszerzése után 1981-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként. Publikált a Literatura című irodalomelméleti folyóiratban. Emellett 1967 és 1971 között a József Attila Tudományegyetem adjunktusa volt, 1981-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékének docense lett, ekkor távozott az Irodalomtudományi Intézetből. 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 1992 és 1994 között a 19. századi irodalom tanszék vezetője volt és 1994-ben az összehasonlító irodalomtudományi tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszéket 2008-ig vezette. Magyarországi munkái mellett számos külföldi egyetem vendégprofesszora, illetve vendégkutatója volt: Cambridge King's College-ben (1979–1980), American Council of Learned Societies (1984–1985), Indiana Egyetem (1984, 1987, 1988–1990). 1991-ben az Indiana Egyetem összehasonlító irodalomtudományi egységének professzorává nevezték ki.

Több szakfolyóirat munkatársa, vezetőségi tagja is lett: 1987-ben a Hungarian Studies felelős szerkesztője és a New Literary History szerkesztője, 1992-ben a Protestáns Szemle főszerkesztője lett. Emellett az Arcadia és az Across Languages and Cultures szakfolyóiratok, valamint 2008-ban a Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságába is bekerült.

1983 és 1992 között a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság koordinációs bizottsága, valamint 1997-ben annak alelnökévé választották. Emellett 1986-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó-bizottságának tagja, majd 1992-től a koordinációs bizottság, 1996-ban a társaság alelnökévé választották. 1998 és 1999 között a frankfurti könyvvásáron való részvétel miniszteri biztosa volt. 2000-ben a Collegium Budapest Tudományos Tanácsadó testületébe is bekerült. Ezenkívül a Magyar UNESCO Bizottság alelnökévé választották és a Habsburg Történeti Intézet tudományos tanácsadója is lett.

1978-ban védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. 1992 és 1996 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig annak rendes tagjává. 2002-ben az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöki tisztét is átvette. 1995-ben az Európai Akadémia tagjává is megválasztották. Emellett az MTA Mikszáth, illetve az MTA Ideológiák Kutatócsoportjának vezetője is volt (utóbbinak 2007-ig). 2007-ben az MTA Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport vezetését vette át.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól a 21. századig. A szerkezeti elemzés és a befogadás esztétika meghonosításában vállal szerepet.

Szerepe jelentős az összehasonlító irodalomtudomány magyar örökségének külföldi elismertetésével kapcsolatban. Foglalkozott az irodalmi és művészeti irányzatok (többek között a klasszicizmus, romantika, a realizmus és a szimbolizmus) komparatív (összehasonlító) vizsgálatával.

Egyik szervezője és vezetője volt a magyar irodalom történetének többféle értelmezését összefogó háromkötetes könyve szerkesztésében és megírásában, amely 2007-ben A magyar irodalom történetei címmel jelent meg.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „A regény, amint írja önmagát” (1980, 1987, 1998)
  • Világkép és stílus (1980)
  • Kubla kán és Pickwick úr (1982)
  • Kemény Zsigmond (1989)
  • Márai Sándor (1991)
  • Ottlik Géza (1994)
  • „Minta a szőnyegen.” A műértelmezés esélyei (1995)
  • Irodalmi kánonok (1998)
  • Újraértelmezések (2000)
  • Literary Canons (2001)
  • A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet (2003)
  • Az értelmezés történetisége (2006)
  • Szó, kép, zene (2007)
  • A magyar irodalom történetei I–III. (főszerk., 2007)
  • Megértés, fordítás, kánon (2008)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedy-Maszák Mihály témájú médiaállományokat.