Gerencsér (Szlovákia)
| Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Jaroslav Kráľovič |
| Irányítószám | 917 03 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2170 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 133 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Terület | 16,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gerencsér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 17° 33′ 50″ | |
| Gerencsér weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gerencsér (szlovákul Hrnčiarovce nad Parnou) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 2170 lakosából 2116 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 3 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv eredetű gerencsér (= fazekas) foglalkozásnévből származik.
Története[szerkesztés]
A falu 11. században már biztosan létezett. Királyi szolgálatban állott fazekasok települése volt. Királyi birtok, majd a veszprémi apácák birtoka. Plébániája 1215-ben már megvolt, temploma gótikus.
Vályi András szerint "GERENCSÉR. Hrancserovics. Hrenkarovtze. Népes tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Nagy Szombat városa, lakosai katolikusok, kik többnyire országos fuvarosok, fekszik Nagy Szombathoz fél órányira, szántó földgyei három dûlõre lévén fel osztva tûrhetõ termést szoktak adni; de kaszállóban, fában, és marha legelõ mezõben igen héjjánosak, vagyonnyaik eladására jó módgyok van, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gerencsér, (Hrncsarovcze), tót falu, Pozson-, az uj r. szer. F. Nyitra vmegyében, N. Szombathoz 1/2 órányira, a pozsonyi országut mellett. Fekszik egy kies termékeny rónaságon, melly különösen szép rozst, búzát terem. Lakosai kik 1058 lélekre mennek katholikusok, s fuvarozásból szép summa pénzt kapnak. Van egy kath. paroch. temploma. F. u. Nagy-Szombat." [3]
1910-ben 1712, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
2001-ben 2033 lakosából 2018 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Márton tiszteletére szentelt gótikus római katolikus temploma.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
