Felsődiós
| Felsődiós (Horné Orešany) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1296 |
| Polgármester | Ján Kormúth |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1893 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 21,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsődiós
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″ | |
| Felsődiós weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsődiós (más néven Németdiós, szlovákul Horné Orešany, németül Obernussdorf / Deutsch-Nussdorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 1893 lakosából 1866 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1296-ban Gyóws néven említik először. 1388-ban Zsigmond király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu villa Regalis azaz királyi faluként szerepel. 1356-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. 1392-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család szomolányi uradalmának része lett. 1582-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A 16. században számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. 1547-ben habánok érkeztek a községbe. A 18. század végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.
Vályi András szerint "Felsõ Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mezõ Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szõlö hegyek alatt, határja az elõbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelõje szûk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Felsõ-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mezõ-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [3]
1910-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
2001-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1758 és 1764 között épült, tornya 1859-ben épült.
- A falu határában szőlő és gyümölcsösök között van Majdan kegykápolnája, amely búcsújáróhely.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Babirát, Marián - Babirát, Marián ml.- Blažo, Štefan – Dobrotková, Marta – Drahoš, Ján – Lopatková, Zuzana – Mackovčin, Peter – Nováková, Katarína – Urminský, Jozef 2006: Horné Orešany.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
