Alsódiós

Alsódiós
Alsódiós látképe
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Polgármester	Juliana Belicová
Népesség
Teljes népesség	1219 fő (2005) +/-
Népsűrűség	68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	202 m
Terület	17,90 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsódiós Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ k. h. 17° 25′48.4333333333, 17.4166666667
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsódiós (szlovákul Dolné Orešany, németül Unter-Nussdorf / Windisch-Nussdorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 1179 lakosából 1168 szlovák volt.

Fekvése

Nagyszombattól 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Vályi András szerint "Alsó Diós. Tót Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, tót neve Orezsáni, a’ németek Vindich Nuszdorfnak nevezik, Ompitál Városától fél mértföldnyire, Nagy Szombattól pedig két mértföldnyire esik, fekvése kies, egyik felől bőv bor termő hegyek, másik felől pedig szép mezőség ékesítik, lakosai tót nyelven beszélnek, ’s hajdan gazdagok voltak, a’ mostaniak is szorgalmatosok, de nem igen tehetősek, a’ Felső Diós felől való hegyböl, öt források fakadnak, ’s egy jókora patak foly a’ városon keresztűl, mellynek partyai fűz fákkal bé plantáltattak, és két malmot hajt, dél felől szép tserfákkal tellyes berkek ékesítik, temploma a’ B. SZŰZ MÁRIANAK szenteltetett, határja közép termékenységű, ’s vagyonnyai külömbfélék, eladásra jó módgya; második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Alsó-Diós, (Vindisch-Nuszdorf, Dolne Oresány), Pozson most F.-Nyitra vármegyei tót mező-város; Pozsonhoz északra 5, Nagy-Szombathoz nyugotra 2 mfdnyire. Számlál 1012 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja sok természeti jóban részesült; szántóföldjei igen sikeres rozsot, buzát teremnek; rétjei kétszer kaszálhatók; cserfás ligetjei szépek; legelője szük; de nyugotra fekvő szőlőhegye olly jó bort terem, hogy nemcsak a vmegyében, hanem az egész országban méltán az 1-ső osztálybeli borokhoz számláltathatik; szinte ennek fejér halavány, íze kellemetes, nem igen erős, szamatja sok. Egyébiránt mind ezen tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha legalább 3 esztendeig áll, azután esztendőről esztendőre jobb. Továbbá nem minden részén terem a hegynek egyforma minémüségü, kivált minthogy az idevaló tót keveset ért a szőlőmiveléshez, a mit legjobban észrevehet kiki, ha a pozsonyi szőlőhegyet a diósival összehasonlitja. F. u. gr. Pálffy Ferencz"

1910-ben 1171, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Nevezetességei

• Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban.
• Szentháromság kápolnája a 18. században épült.
• 1654-ből származó pellengér.
• Szent Orbán-szobor (1801).

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Alsódiós Szlovákia térképén
• E-obce.sk