Nemeshódos
| Nemeshódos (Vydrany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1245 |
| Polgármester | Ladislav Balódi |
| Irányítószám | 930 16 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1456 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 16,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″ | |
| é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″ | |
| Nemeshódos weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemeshódos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. 2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1245-ben "Hodus" alakban említik először. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.
Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, rettye, legelõje bõven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el. " [2]
Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytõl nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelõje, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]
1910-ben 997, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A község református temploma 1786-ban épült, tornya későbbi építésű.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

