Nemeshódos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeshódos (Vydrany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Ladislav Balódi
Irányítószám 930 16
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1456 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 116 m
Terület 16,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeshódos  (Szlovákia)
Nemeshódos
Nemeshódos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″
Nemeshódos weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeshódos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1245-ben "Hodus" alakban említik először. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.

Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, rettye, legelője bőven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el. " [2]

Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytől nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelője, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 986 lakosából 949 magyar, 1 szlovák anyanyelvű és 36 csecsemő volt, ebből 587 református, 375 római katolikus és 24 zsidó vallású volt.

1910-ben 997 lakosából 993 magyar, 3 német és 1 szlovák volt.

2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.

2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A község református temploma 1786-ban épült, tornya későbbi építésű.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]