Felbár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felbár (Horný Bar)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Bodó István
Irányítószám 930 33
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1236 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 105 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 11,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felbár (Szlovákia)
Felbár
Felbár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 56′ 50″, k. h. 17° 27′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 50″, k. h. 17° 27′ 48″
Felbár weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felbár (szlovákul: Horný Bar) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra a Duna mentén fekszik, Süly tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1245-ben királyi birtokként szerepel, neve a régi magyar Baar személynévből származik. 1269-ben Bodobar néven, 1310-ben Obar, 1342-ben Naghbar néven említi oklevél. 1269-ben IV. Béla király Bodo comesnek adományozza. Egykor négytornyos Amadé-kastélya volt, itt élt Amadé László költő, itt írta 1772-ben Mészáros Ignác Kartigámját. Egyesek szerint itt írta Bél Mátyás híres Magyarország történeti földrajzi művét is. Az Amadékon kívül a falu birtokosai voltak az Illésházy, Istvánffy családok is. A 19. század elején a Zichy grófok szereznek itt birtokot. Később a birtokot Szitányi Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg.

Vályi András szerint "Fel Bár. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, ’s az Uraságnak jeles Kastéllyával diszesíttetik, régibb nevezetességeit leírták Iróink, birtokosai Gróf Amade, Báró Bornvill, és más Urak, lakosai katolikusok; tsak egy út választya el, Kis, vagy Albártól, nevezetesíti e’ helyet a’ híres történet író Istvánfi Miklósnak, itten lett születése, a’ ki bétses munkáját e’ helyen készítette. Határja jó termékenységű, de más némelly fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Bár (Felső v. Fel), magyar falu, Pozson vgyében, 1 fertálynyira a nagy Dunától, s 2 mfdnyire Somorjától a győri országútban. Lakja 583 kath., 8 ref., 114 zsidó. Ékesitik az Ullman, (ezelőtt gr. Zichy Ferraris) kastélya, egy meglehetős nagyságú csinos kerttel. Van egy kath. paroch. temploma, vendégfogadója, elég termékeny határja, erdeje a Duna szigeteiben. Legtöbb részt bir benne Ullmann, azután más számos közbirtokosok, s nemesek. Istvánffy Miklós itt irta magyar históriáját." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. A hozzá tartozó Antónia- és Józsefmajorba az 1920-as években szlovákokat telepítettek. 1960-ban közigazgatásilag Felbárhoz csatolták Nagybodakot és Sülyt, Nagybodak 1990-ben újra önálló község lett.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 655 lakosából 650 magyar, 1 szlovák és 4 más nemetiségű volt.

2011-ben 1236 lakosából 965 magyar és 247 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus eredetű, 1778-ban barokk stílusban teljesen átépítették. A templom ólomüveg ablakainak és a Battyhány emléktábla restaurálását 2013 nyarán, Soós Csilla ólomüveg művész végezte.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]