Búrszentmiklós
| Búrszentmiklós | |
 |
|
| A Szent Miklós templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Bízek |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3933 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 49,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Búrszentmiklós
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 17° 11′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Búrszentmiklós (szlovákul Borský Mikuláš, németül Bur-Sankt-Niklas) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2011-ben 3933 lakosából 3824 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szenicétől 18 km-re délnyugatra fekszik. Búrszentpéter tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiak idején, az 1. században éltek emberek. A 14. században, 1394-ben Zenthmiklos néven a pozsonyi káptalan oklevelében említik először. A 16. században habánok érkeztek a településre, akik főként fazekassággal és késkészítéssel foglalkoztak. A falunak ezt a habánok lakta részét Habánynak nevezik. A települést nem kerülték el a török rajtaütések és szenvedett a Rákóczi-szabadságharc alatt is. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a községben, melynek 290 áldozata volt. Ezenkívül több tűzeset is hátráltatta a falu feljődését.
Vályi András szerint "SZENT MIKLÓS. Búr Sz. Miklós. Tót falu pozsony Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik homokos helyen; határja 2 nyomásra van osztva, ’s leginkább rozsot, és kendert terem, réttye elég van, szőleje nints; Rákos, és Szokod puszták hozzá tartoznak; Mieva vize nedvesíti határját, erdeje is van, piatza Sassinban." [2]
Fényes Elek szerint "Bur-Szent-Miklós, (Svati Miklasz), t. f. Poson vmegyében, Sasvárhoz 1 órányira: 2198 kath., 15 zsidó lak. kath. paroch. templommal, synagogával. F. u. a cs. kir. család. " [3]
1910-ben 2911, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
2001-ben 3803 lakosából 3766 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1753-ban épült.
- Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1668-ban Czobor Imre építtette.
- Nepomuki Szent János kápolna.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolna.
- Ján Hollý szülőháza.
Híres emberek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
