Búrszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Búrszentmiklós
Borsky mikulas church.jpg
A Szent Miklós templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szenicei
Rang község
Polgármester Vladimír Bízek
Népesség
Teljes népesség 3933 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 198 m
Terület 49,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Búrszentmiklós  (Szlovákia)
Búrszentmiklós
Búrszentmiklós
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 17° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 17° 11′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Búrszentmiklós (szlovákul Borský Mikuláš, németül Bur-Sankt-Niklas) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2011-ben 3933 lakosából 3824 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenicétől 18 km-re délnyugatra fekszik. Búrszentpéter tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiak idején, az 1. században éltek emberek. A 14. században, 1394-ben Zenthmiklos néven a pozsonyi káptalan oklevelében említik először. A 16. században habánok érkeztek a településre, akik főként fazekassággal és késkészítéssel foglalkoztak. A falunak ezt a habánok lakta részét Habánynak nevezik. A települést nem kerülték el a török rajtaütések és szenvedett a Rákóczi-szabadságharc alatt is. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a községben, melynek 290 áldozata volt. Ezenkívül több tűzeset is hátráltatta a falu feljődését.

Vályi András szerint "SZENT MIKLÓS. Búr Sz. Miklós. Tót falu pozsony Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik homokos helyen; határja 2 nyomásra van osztva, ’s leginkább rozsot, és kendert terem, réttye elég van, szőleje nints; Rákos, és Szokod puszták hozzá tartoznak; Mieva vize nedvesíti határját, erdeje is van, piatza Sassinban." [2]

Fényes Elek szerint "Bur-Szent-Miklós, (Svati Miklasz), t. f. Poson vmegyében, Sasvárhoz 1 órányira: 2198 kath., 15 zsidó lak. kath. paroch. templommal, synagogával. F. u. a cs. kir. család. " [3]

1910-ben 2911, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

2001-ben 3803 lakosából 3766 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]