Nagypetrős
| Nagypetrős (Prietrž) | |
 |
|
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Turisztikai régió | Erdőháti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Dana Blažková |
| Irányítószám | 906 11 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 719 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 293 m |
| Terület | 24,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagypetrős
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagypetrős (1899-ig Nagy-Pritrzsd, szlovákul Prietrž) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 723 lakosából 710 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szenicétől 5 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén már az újkőkorban, majd a korai szláv időkben is emberi település volt. 1262-ben "Petrus" néven említik először. Holics, majd Berencs várának uradalmához tartoztott. Földesurai az Amadé, Nyáry, Majhényi, és Jaszenák családok voltak. A település és környéke az 1415 utáni időkben közvetlen kapcsolatba került a huszita eszmékkel. Csehországból a Morván át huszita harcosok is sokszor átkeltek és terjesztették hitüket. Az 1620-as Fehérhegyi csata után már tömegesen menekültek át a Morván hitüket megvalló protestánok. 1591-ben megépült a község első fatemploma, melyet 1616-ban bővítettek. 1663-ban a török támadása következtében a falu a környék településeivel együtt elpusztult. 1715-ben 24 jobbágy, 22 zsellér és 4 szabad háztartása volt. 1733-ban lebontották a régi templomot és iskolát. Még ebben az évben a Jeszenák család építtetett új artikuláris templomot ide. 1752-ben 119 család lakott a községben. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak, de 8 malom is múködött a településen.
Vályi András szerint "PRITZD, vagy Pritrszka. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Szakoltzai Ispotály, lakosai katolikusok, fekszik Szakoltzához közel, mellynek filiája, legelõje szoros, szõleje tágas, és termékeny, fája van mind a’ kétféle, réttyei jók, piatza Szakoltzán, és Holitson, elsõ osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Pricsd, (Nagy), tót falu, Nyitra vmegyében, a Miava vize mellett, Szenicztõl keletre egy órányira. Számlál 43 kath., 900 evang., 22 zsidó lak. Ékesitik a helységet a kath. és evang. anyaszentegyházak, a b. Jeszenák kastélya s gyönyörü gyümölcskerte. F. u. b. Jeszenák. Ut. p. Nagy-Szombat." [3]
1910-ben 1060, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Evangélikus temploma 1733-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt alkotott 1805 és 1815 között Bajza József Ignác kanonok, egyházi író.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||||
