Ószombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ószombat (Sobotište)
Sobotiste.jpg
A Nyári-kastély, ma múzeum
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szenicei
Turisztikai régió Erdőháti
Rang község
Első írásos említés 1241
Polgármester Dušan Horňák
Irányítószám 906 05
Körzethívószám 034
Népesség
Teljes népesség 1490 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 266 m
Terület 32,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ószombat (Szlovákia)
Ószombat
Ószombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 17° 24′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 17° 24′ 25″
Ószombat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Evangélikus templom

Ószombat (1899-ig Szobotist, szlovákul Sobotište) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Szenicei járásában, Szenicétől 7 km-re északkeletre. Nevezetes habán falu, amely még az 1930-as években is őrizte szokásait. 2011-ben 1490 lakosából 1443 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település története több mint 800 évre tekint vissza, 1251-ben "Zobodycha" néven említik először. Korai története kevéssé ismert, hiszen 1428-ban a husziták, majd 1623-ban és 1650-ben a törökök pusztították el. 1621-ben lengyel szolgálatban álló kozákok rabolták ki a települést. A rajnavidéki eretnek hitű habán szekta a 16. század középén telepedett le a környéken. Emléküket őrzi az 1620-ban alapított Habán-udvar a községházával, a malommal és a kápolnával. Lakói pásztorok, földművesek voltak, akik gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Virágzott a habán kézművesipar is, molnárok, takácsok, mészárosok, pékek, cipészek, szűcsök, késesek, szabók és mind a mai napig fazekasok és keramikusok működtek a településen. 1700-ban a berencsi uradalomban elsőként megalakult az ószombati céhek egyesülése. 1770-ben Nyári gróf manufaktúrát alapított itt. Híresek voltak vásárai, melyeket még Mátyás király engedélyezett, növekedett a kocsmárosok, kereskedők számai is. 1831-ben 4854 lakosa volt Ószombatnak. A habánok itt alakították meg Európa második gazdasági hitelintézetét 1845-ben.

Vályi András szerint "SZOBOTIST. Tót Mezőváros Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik V. Újhely, és Csejta között, Berents Vára alatt, ’s Gróf Koháry Uraságnak kastéllyával díszesíttetik; határja középszerű, mint vagyonnyai." [2]

Fényes Elek szerint "Szobotiszt, vegyes tót-német m. v. Nyitra vmegyében, N.-Szombathoz 5 mfdnyire: 640 kath., 2070 evang., 520 zsidó lak. – Hegyek közt s némelly halmokon 58 kath., 1127 evang. lak. Az ugy nevezett Labánok egy különös külvároson együtt laknak, s maradékai azon német anabaptistáknak, kik a mult században katholikusokká tétettek. Isteni tiszteletöket német nyelven különös kápolnában tartják, papjokat magok fizetik; egyébiránt igen ügyes fazekasok és kés-csinálók; valamint hires házfedélcsinálók mellyet agyaggal kevert szalmából szoktak össze szerkeztetni s tüz ellen ez tökéletes bátorságot ád. Van itt egy kath., és evang. anyatemplom, synagoga, több urasági kastélyok, s kertek, sörházak sat. – Határa hegyes, és hegyek miatt bajos mivelésü. Ezekben calmus találtatik. Egy mfd.re láthatni a régi Berencsvár omladékait egy magában álló meglehetős nagyságu hegy tetején, mellyet 1663. a törökök hijában ostromoltak; de a bocskaiak bevették; a Nyáry családnak több örökösei lévén, elhagyták pusztulni. Ezen vár feje egy uradalomnak, mellyhez 2 m. v. s 9 falu tartozik. F. u. a Nyáry csal. örökösei, u. m. gr. Nyáry, gr. Amade, b. Jeszenák, b. Horeczky a más nemesek." [3]

1910-ben 2341, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

2001-ben 1537 lakosából 1526 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nyári család barokk kastélya a 16.-17. században épült négy saroktornyos várkastély volt, melyet külső erődfal és vizesárok övezett. A 18. század utólsó harmadában klasszicista stílusban átépítették. 1994-ben nyílt meg benne a Jurkovics Sámuel múzeum, mely a neves gazdasági szakember életén kívül a környék népviseletét, kerámiáit és népi hangszereit is bemutatja.
  • Jellegzetes habán épületei, a városháza, iskola, malom, korsókészítő és kulcskészítő műhely.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt élt és alkotott Jurkovics Sámuel a szlovák földművelési mozgalom elindítója, az első európai gazdasági társaság és hitelintézet létrehozója.
  • Itt született 1844-ben Feuer Náthániel orvos, szakíró.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]