Búrszentpéter
| Búrszentpéter (Borský Peter) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 05″, k. h. 17° 13′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 05″, k. h. 17° 13′ 05″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Búrszentpéter (szlovákul Borský Peter, németül Bur-Sankt-Peter) Búrszentmiklós településrésze. 1975-ig önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban, Szenicétől 16 km-re délnyugatra.
Története[szerkesztés]
1394-ben "Zenthpeter" néven a pozsonyi káptalan oklevelében említik először. A 16. században Éleskő uradalmához tartozott. A települést nem kerülték el a török rajtaütések és szenvedett a Rákóczi-szabadságharc alatt is. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a községben. Lakói szegények voltak, a férfiak napszámos munkákhoz szegődtek el, vagy messze földeken kendert árultak. A 19. században zömében sárral tapasztott szalmatetős házak álltak a településen.
Vályi András szerint "SZENT PÉTER. Búr Szent Péter. Falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Fels. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Búr Sz. Miklóshoz nem meszsze, és annak filiája; határja homokos, 2 nyomásbéli földgye leginkább gabonát, és kendert terem, mezeje, réttye elég van, szőleje nints, erdeje van, Miava vize nedvesíti, piatza Sassinban."[1]
Fényes Elek szerint "Bur-Szent-Péter, tót falu, Poson vmegyében, ut. p. Sasvár. Számlál 1337 kath., 41 zsidó lak. Mind a két helységnek határja róna, rozs, kender termesztésre igen alkalmatos; legelőjük bőven, a lakosok szép szarvasmarhát, az uraság pedig sok juhot tart. Erdeje roppant s tele vadakkal; 9 fűrész és liszt malom. F. u. a csász. kir. család."[2]
1910-ben 2911, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
1925-ig a községnek önálló jegyzője volt, ekkor a jegyzőséget a szomszédos Búrszentmiklóshoz csatolták. 1926-ban két részre osztották a községet, Királymező nevű településrésze Sajdikhumenec néven levált róla.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1540-ben épült.
- Szűz Mária kápolna.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.