Rohó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Rahó.
Ez a szócikk Rohóról (szlovákul Rohov) szól. Hasonló címmel lásd még: Rohov (egyértelműsítő lap).
Rohó (Rohov)
Rohó, katolikus templom.
Rohó, katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterRoman Ravas
Irányítószám906 04
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség383 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület4,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 42″
Rohó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rohó (szlovákul Rohov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenicétől 6 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1471-ben "Rohov" néven említik először. Berencs várának uradalmához tartozott. 1569-től az Amade, Gvadányi, Héderváry, Nyáry, Zichy, Esterházy és Erdődy családok birtokolták. 1715-ben 4 jobbágy és 10 zsellércsalád lakta. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1752-ben 18 család élt a településen. 1787-ben 60 házában 333 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ROHO. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szénásfaluhoz fél mértföldnyire; szőleje, ’s fája tűzre, és épűletre van, réttye nints elég, legelője szoros, földgyét néhol a’ záporok járják."[2]

Fényes Elek szerint "Rohó, tót falu, Nyitra vmegyében, 256 kath., 15 evang., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom; vizimalom; F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics."[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Roho, tót község Ribek mellett, 267 r. kath. vallásu lakossal. Posta helyben van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1616-ban épült. Sírboltjában nyugszik gróf Gvadányi József. A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is; de előtte 1472-ben a község Berencsvár tartozéka volt."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 1924-ben nagy tűzvész pusztította a falut.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 409 lakosából 402 szlovák volt.

2011-ben 400 lakosából 382 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rohó&oldid=24455431”