Rohó
| Rohó (Rohov) | |
 |
|
| Rohó, katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Turisztikai régió | Erdőháti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1471 |
| Polgármester | Juraj Králiček |
| Irányítószám | 906 04 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 4,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rohó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Rohó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rohó (szlovákul Rohov) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 409 lakosából 402 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szenicétől 6 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
A települést 1471-ben "Rohov" néven említik először. Berencs várának uradalmához tartozott. 1569-től az Amade, Gvadányi, Héderváry, Nyáry, Zichy, Esterházy és Erdődy családok birtoka volt. 1715-ben 4 jobbágy és 10 zsellércsalád lakta. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1752-ben 18 családja volt. 1787-ben 60 házában 333 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ROHO. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szénásfaluhoz fél mértföldnyire; szõleje, ’s fája tûzre, és épûletre van, réttye nints elég, legelõje szoros, földgyét néhol a’ záporok járják. " [1]
Fényes Elek szerint "Rohó, tót falu, Nyitra vmegyében, 256 kath., 15 evang., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom; vizimalom; F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics." [2]
Nyitra vármegye monográfiájában "Roho, tót község Ribek mellett, 267 r. kath. vallásu lakossal. Posta helyben van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1616-ban épült. Sírboltjában nyugszik gróf Gvadányi József. A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is; de előtte 1472-ben a község Berencsvár tartozéka volt." [3]
1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 1924-ben nagy tűzvész pusztította a falut.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1628 és 1636 között épült reneszánsz stílusban. A 18. század közepén átépítették.
- Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Az itteni templomban nyugszik Gvadányi József.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A község a régió információs oldalán
- A község a Berencsi kistérség honlapján
- E-obce.sk
- Obce info.sk
- Travelatlas.sk
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||||
