Jókút
| Jókút (Kúty) | |
| A Szent József templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1468 |
| Polgármester | Branislav Vávra |
| Irányítószám | 908 01 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4124 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 152 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 27,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Jókút weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jókút (1899-ig Kutti, szlovákul Kúty) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 4136 lakosából 4011 szlovák, 56 cigány, 52 cseh volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szenicétől 27 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban i. e. 2000 körül is éltek emberek. Később a bronzkor emberének i. e. 1500 és i. e. 700 közötti maradványai, valamint az i. e. 500 körül itt élt laténi kultúra emberének nyomai kerültek elő.
A mai települést 1468-ban Kuth néven említik először, Éleskő várának uradalmához tartozott. Később a Czobor család birtoka lett. 1645-ben a település leégett. 1678-ban három malom is működött a községben, amely 1736-tól a Habsburg család birtoka lett. 1707-ben egy feljegyzés még csak Szent Anna kápolnáját említi, de 1726-ra felépült a katolikus templom is, melynek tornya csak 1841-ben készült el.
Vályi András szerint "KÚTI. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Brodezkához 1/2 mértföldnyire, határja jól termõ, jó kendert termesztenek, és árúlnak, fája, makkja, gubacsa, legelõje van, földgye, réttye jó, piatzozása Sassinban. " [1]
Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában "Kutty, Nyitra m. tót falu, a Miava vize mellett, a Holicstól Pozsonyba vivő országutban. Számlál 2264 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa termékeny; különösen rétje sok és jó; erdeje s ligetei szépek; halászata a Miavában, főképen pedig a Morvában hasznos; kendert termeszt, s azzal kereskedik Morvaországban és Ausztriában; 3 vizimalma van. F. u. ő cs. k. felsége." [1]
1910-ben 2785, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent József tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1716 és 1726 között épült. Tornya 1841-ben készült el.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1827-ben Andrej Radlinský szlovák író.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
|
|||||||

