Jablánc

Jablánc (Jablonica)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Első írásos említés	1262
Polgármester	Alena Hazuchová
Irányítószám	906 32
Körzethívószám	034
Népesség
Teljes népesség	2316 fő (2006) +/-
Népsűrűség	74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	209 m
Terület	31,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jablánc Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 24″, k. h. 17° 25′ 15″48.6066666667, 17.4208333333
Jablánc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jablánc (szlovákul Jablonica) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 2261 lakosából 2179 szlovák volt.

Fekvése

Szenicétől 9 km-re délkeletre fekszik, az 51-es és 501-es utak találkozásánál.

Története

A honfoglalás után ez a vidék a Magyar Királyság határterülete volt, ahova a morva határ őrzésére székely határőröket telepítettek. 1116-ban határában csata zajlott, melyben a II. István vezette magyar sereg kiverte az országból a betőrő cseh csapatokat. A tatárjárás után IV. Béla király a határokat megerősítve felépíttette Korlátkő várát, mely a vidék uradalmi központja lett. A község első említése 1262-ből származik amikor IV. Béla a villa Jobluncha néven említett települést a galgóci uradalom részeként Serefel nevű hívének adja. Nemsokára felépült a település temploma és plébániája, amely így a környék egyházi központja lett. 1578-ban a Nyáry család eladja itteni birtokát Pongrácz Gáspárnak és Apponyi Jánosnak. 1609-ben az elpusztult régi templom helyett új fatemplomot építettek. 1621. április 16-án Bethlen Gábor serege fosztotta ki a falut, majd 1623. október 23-án újra Bethlen serege pusztítja a Nagyszombattól Szakolcáig terjedő területet. 1663-ban az érsekújvári török helyőrség üt rajta a vidéken. Ekkor ég le a régi jablánci fatemplom is. 1687-ben Thököly Imre kuruc serege keríti hatalmába a területet. 1704-ben a falu határában fogta el Bercsényi a környék népének segítségével Ricsan labanc generálist. A háborús idők utáni békésebb időszak elősegítette a község gyors fejlődését. 1753-ban Jabláncon 21 kézművesmester működött, akik céhekbe tömörültek. 1866-ban kolerajárvány tombolt a faluban, mely számos áldozatot szedett.

Vályi András szerint "JABLONCZA. Mezõ Város Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szénásfaluhoz 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak jeles Kastéllyával, és szép Templomával díszesíttetik. Nevezetesíti az 1704dik esztendõbéli ütközet, mellyben Rákóczi gyõzedelmeskedék, határja jó termekenységû, vagyonnyai jelesek."

Fényes Elek szerint "Jabloncza, (Jablonicz), népes tót mv., Nyitra vármegyében, feje a korlátkõi uradalomnak, melly 2 mvárosból és 4 helységbõl áll. Fekszik a Miava vize mellett, N. Szombathoz 2 1/2 mfldnyire, az innen Morvaországba vivõ országutban. Táplál 1519 kath., 181 evang., 57 zsidó vagyonos lakosokat: kik a kendertermesztést s mesterségeket erõsen ûzik. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, a gr. Apponyi József csinos kastélya és kertje, s a két vendégfogadó. Határát a Fejér hegye hasítja keresztül, s ez nagyobb részt fejér homokos, de azért jól mivelt és meglehetõs termékeny; topolyafenyõbõl álló erdeje derék. – F. u. a korlátkõi uradalom, mellyet hajdan a Korlát nemzetség, most pedig a Lapsánczky családnak leányágon származó örökösei birnak. 1702-ben a Rákóczyiak megverték itt Ricsán cs. k. generálist."

1910-ben 2195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Nevezetességei

• Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1663-ban az Apponyiak építették. Mivel azonban ez idővel kicsinek bizonyult 1729 és 1736 között Korlátkői László felépítette a mai templomot. Az új templom felépültével a régit lebontották.
• Az egykori Apponyi-kastély 1663-ban épült a lerombolt korábbi kastély helyén. Az 1770-es években barokk-klasszicista stílusban építették át. 1897-ben megújították és részben átépítették.
• A barokk kálváriát 1758-ban a régi templom oltárának helyén építették fel.
• Nepomuki Szent János szobra 1721-ben készült.
• A Mária-oszlopot az 1866. évi kolerajárvány után építették.
• A falu fafaragásáról, hímzéséről, csipkeveréséről, a házak díszítéséről híres néprajzi központ.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Jablonica Szlovákia térképén
• E-obce.sk