Csári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csári
Cary kostol.jpg
A Szent Márton templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szenicei
Rang község
Polgármester Martin Královič
Népesség
Teljes népesség 1253 fő (2005) +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m
Terület 14,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csári  (Szlovákia)
Csári
Csári
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 39′ k. h. 17° 06′
é. sz. 48° 39′ k. h. 17° 06′
Csári weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csári (szlovákul Čáry) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 1249 lakosából 1199 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szenicétől 22 km-re nyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, de megtalálhatók itt a római kor és a Nagymorva Birodalom időszakából származó emlékek is. A falut csak 1392-ben említik először, bár valószínűleg már a 13. században létezett. A holicsi uradalom birtokai között "Cher" néven említik ekkor, melyet Zsigmond király hívének Stíbornak adott. 1423 és 1440 között a husziták tartották uralmuk alatt a települést. 1588-ban "Chiary", tíz évvel később "Czary" néven említi oklevél. A Czobor család birtokaként a holics-sasvári uradalom része volt. 1715-ben 11 adózó háztartása volt. 1729-ben malom épült a községben, majd 1742-ben már papírmalma is volt. 1736-tól a Habsburg család birtoka. 1752-ben 65 család élt a községben. 1787-ben 97 házában 648 lakos élt. Katolikus iskolája 1812-ben létesült. 1828-ban 138 háza és 969 lakosa volt. 1842-ben a falu egy része gróf Puthon birtokába kerül.

Vályi András szerint "CSÁRI. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Felséges Uralkodó, lakosai katolikusok, fekszik Sassinhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Holitstól két mértföldnyire, a’ Sassini Uradalomhoz tartozik, vagyon ugyan fája tűzre, és épűletre is, malma helyben, piatzozása igen közel, réttyei első osztálybéliek, de mivel szőlő hegye nintsen, és legelője is sovány, földgye harmadik Osztálybéli, mellyekre való nézve az egész helység a’ második Osztályba tétetett." [1]

Fényes Elek szerint "Csári, tót falu, Nyitra vgyében, a Miava partján, Sasvártól nyugotra egy kis órányira. Lakja 1022 kath., 12 zsidó. Szántóföldei nagy részint homokosok, de jó rozsot termők; sok szénát csinál s szép szarvasmarhát nevel, kendert termeszt. Miaván malmai vannak. F. u. ő cs. k. felsége." [2]

1910-ben 1252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 2001-ben 1249 lakosa volt, 1199 szlovák, 27 cigány, 8 cseh, 2 lengyel, 2 magyar, 1 ukrán és 10 ismeretlen nemzetiségű.[3]

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken