Nyitra vármegye
| Nyitra vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Nyitra | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 457 500 fő (1910) | ||
| Népsűrűség | 82,9 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5 551 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 |
|||
| Domborzati térkép | |||
Nyitra vármegye (szlovákul Nitra, németül Neutra, latinul Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emelett a Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal. [1]
A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.[2]
1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. 1918-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntés értelmében a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett. 1996-tól a vármegye területének nagy része a szlovákiai Nyitrai kerülethez tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.
Források [szerkesztés]
- Nagy József: Nyitra megye helyírása (Komárom, 1864)
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. (1899)
|
||||||||||||||||||
