Nyitra vármegye
| Nyitra vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Nyitra | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 457.500, 1910 | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,551 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Nyitra vármegye térképe | |||
 |
|||
| Nyitra vármegye domborzati térképe | |||
Nyitra vármegye (szlovákul: Nitra; németül: Neutra; latinul: Nytriensis, Nitriensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emelett a Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal. [1]
1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. 1918-tól Csehszlovákia része. Az I. bécsi döntés értelmében a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az I. bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett. 1996-tól a vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerületnek része.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
[szerkesztés] Források
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- Nagy József: Nyitra megye helyírása. Komárom, 1864.
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye, 1899.
|
||||||||||||||||||
