Nyitra vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitra vármegye
Nitra coatofarms.jpg

Ország Magyar Királyság
Központ Nyitra
Népesség
Népesség 457 500 fő (1910)
Népsűrűség 82,9 fő/km²
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 5 551  km2
Térkép
Nyitra.png
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Nyitra county map.jpg
Domborzati térkép

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emelett a Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal. [1]

A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.[2]

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. 1918-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntés értelmében a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett. 1996-tól a vármegye területének nagy része a szlovákiai Nyitrai kerülethez tartozik.

Nyitra vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Nyitra vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.