Nyitra (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitra
Nitra prievidza 1.jpg
A Nyitra Privigyénél
Közigazgatás
Országok Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz 194 km
Vízhozam 22,5 m³/s
Vízgyűjtő terület 5870 km²
Forrás Szlovákia, Nyitra vármegye
Torkolat Vág
é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 18° 08′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 18° 08′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra témájú médiaállományokat.

A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km. A Facskói-hágó alatt, a Kis-Fátrában. Felső folyásánál több kisebb patakot, köztük bal felőle a Handlovai-patakot valamint a Nyitricát, jobb felől a Bebravát és a Radosnát. Az alsó folyásánál szedi fel a Zsitvát, mely 99,3 km-es hosszával a leghosszabb és 1 243,6 km²-es vízgyűjtő területével a legnagyobb mellékfolyója.

A Pallas nagy lexikonából (1894)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyitra a Duna bal oldali mellékfolyója, mely a Facskói-hágó alatt ered. Eleinte dél felé folyik, Bajmócnál délnyugat felé fordul és ezen irányát Nagytapolcsányig megtartja. Itt irányát dél-délnyugativá változtatja, de Sarlókajszánál dél-délkeletre folyik és Nyitrát nagy kanyarulattal körülfollya, lassanként déli irányt vesz föl. Eddigi folyása, a Nagykosztolány és Brogyán közti szakaszt kivéve, mely az egykori Bars vármegye területét érinti, az egykori Nyitra vármegye területére esik. Érsekújvárnál azonban, ahol egyúttal délnyugatnak, majd ismét délnek fordul, az egykori Komárom vármegyébe lép át, és itt Komáromtól északra a Vág-Dunába ömlik. Völgye felső részében keskeny és gyors esésű, alsóbb részében, Nyitrazsámbokréttől kezdve, tágasabb, termékeny. Nyitránál összébb szorul, de a város alatt ismét kitágul és Komját táján a Kisalföldre jut. A Nyitra folyása, mely felső részében is lassabb a vele párhuzamos folyású Vágénál és ennél kevésbé veszedelmes is, Komjáttól kezdve lomha, kanyargós, alsó szakaszának mellékei mocsarasak. Alsóköröskénynél a Csetenka-patak ága szakad ki az anyafolyóból, amely vele párhuzamosan kanyarog dél felé és Kisváradnál ismét belé folyik. A Nyitra egész hossza 174 km, forrásának a torkolatától való egyenes távolsága 129 km. Legalsó részében, Naszvadtól kezdve lefelé (15 km hosszúságban) tutajozható. Vízgyűjtő területe 5870 km².

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyószabályozások miatt némi változás van a Pallas-ban írt állapothoz képest: Alsóköröskénynél a Nyitra két ágra szakad: a Kis-Nyitrára (Malá Nitra vagy Nitranka) és a Cétényke-patakra. Az elterelések során az egykori Cétényke-patak (régi nevén Csetenka-patak) lett a nagyobb folyó (szlovákul ezt nevezik Nyitra folyónak), míg az eredeti Nyitrát ma már csak Kis-Nyitrának nevezik. Zsitvafödémes alatt Ohajnál a Zsitvát is beleterelték a Cétényke-patakba (a főágba). Kisvárad alatt a mellékág (a Kis-Nyitra) belefolyik a Cétényke-patakba. A Nyitrát a 20. század 60-as éveiben elterelték, így az Érsekújvár alatti Kamocsánál belefolyik a Vágba. A megmaradt mederben folyó patakot hívják Öreg-Nyitrának, amely Komárom fölött folyik a Vágba.

Fontosabb mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó melletti telelpülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hunfalvy János 1865: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása III. Pest, 282.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra (folyó) témájú médiaállományokat.