Kamocsa

Kamocsa - községháza

Kamocsa címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nyitrai

Járás

Érsekújvári

Rang

község

Polgármester

Lukács Valéria

Népesség

Teljes népesség

918 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

68 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

110 m

Terület

13,48 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kamocsa

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 18° 01′ 20″

é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 18° 01′ 20″

Kamocsa weboldala

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kamocsa (szlovákul Komoča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 918 lakosából 689 magyar és 158 szlovák volt.

Fekvése [szerkesztés]

Kamocsa Érsekújvártól 14 km-re délnyugatra, Gútától 7 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik, Ifjúságfalvával szemben. Áthalad rajta a Gútát Érsekújvárral összekötő 563-as főút. Kamocsa mellett (a falutól északra) torkollik a Vágba a Nyitra-csatorna. Közigazgatásilag délről Gúta, délkeletről Naszvad, keletről Érsekújvár, északkeletről Andód, északról Szímő, nyugatról pedig Ifjúságfalva határolja.

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek. A lengyeli kultúra településének nyomait találták itt meg. Később latén korból^[2], római korból barbár település, valamint a korai középkorból sírok kerültek itt elő.

A mai települést 1416-ban "Kamacha" néven említik először. A középkorban különböző nemesi családok birtoka volt. A 16. században a török elpusztította, de a 17. század közepén újratelepítették és száz évvel később már 850 lakosa volt. A 15. században az Amadé és Hunyadi családoké volt. 1787-ben 95 házában 850 lakos élt. 1828-ban 201 háza és 1380 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. 1848-ban 19 kézművest említenek a faluban. 1856-ban egy tűzvészben Kamocsa teljesen elégett. 1903-ban árvíz sújtotta.

Fényes Elek geográfiai szótárában a faluról így ír: "Kamocsa magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik lapályos sikságon a Vágh bal partján, Guttához éjszakra fél, Érsekujvártól nyugotra 2 mfldnyire. Mi a helység határát illeti, tagosztály, vagy más hiteles felmérés még itt nem levén, ezt holdakban megmondani nem lehet egyébkint, hanem hogy Kamocsa határa 38 és 1/2 régi telket tesz, mellyből urbéri föld 31 és 1/2 telek, a curialistáké pedig 7 telek. Földesuri majorság nincs. A fenemlitett határnak ismét 1/4 része szántóföld, 1/4-de legelő, 2/4-de pedig kaszálló. Szőleje nincs, több lapályos völgyeit fűzfákkal ülteti be, mellyekből minden harmadik, vagy negyedik évi áglemetélés által tüzifát elegendőt szerez. A föld minősége agyagos homok, s ezért leginkább gyökeres és kerti növények termesztetnek, minthogy a föld arra legalkalmasabb, s kevés is lévén, gazdasági szempontból legjövedelmezőbb. Termesztetik pedig különösen veres hagyma, sárga répa, petrezselyem, káposzta, dinnye s a t. Az állattenyésztés, valamint a mezei gazdálkodás is meglehetősen díszlik, hanem a Vágh folyók gyakori kiöntései miatt sokat szenved. Népessége 1340 lélek, kik közül reformált vallásu 1203, r. kath. 1, zsidó 56. Nemes 274, polgár 1010, zsidó 56. A nyelv egyedül magyar. Telkes jobbágy van 206, zsellér 7, lakó 6, kereskedő zsidó 11. Reformatusok anyaegyházán s iskoláján kivül emlitést érdemel még itt egy olajütő, mellyen keserves izzadással emberi erő tesz szert valamelly kis olajra. Jelenleg földesuraságok: gr. Hunyady József, ki szinte felét birja a helységnek; Balogh Ferencz, Halasy Eduárd, Lieszkovszky, Ghyczy, Petrics, Rozsos curialis nemes családok; Pethes, Kosa, Pollák." ^[3] 1910-ben 1760, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1947-1948-ban 48 magyarországi szlovák családot telepítettek le ide az elüldözött magyarok helyére. 1952-ben újabb nagy árvíz sújtotta a községet.

Demográfa [szerkesztés]

2001-ben 922 lakosából 778 magyar és 132 szlovák volt.

Népességszám-változás 1890-2007 között ^[4]:

Év	Lakosság
1890	1749
1900	1781
1910	1760
1921	1801
1930	1723

Év	Lakosság
1950	1534
1961	1501
1970	1341
1980	1135

Év	Lakosság
1991	993
2001	922
2007	904
2011	918

Nevezetességei [szerkesztés]

Református temploma 1787-ben épült a korábbi, a török által elpusztított fatemplom helyén.
A Vág-parti kemping gyakran ad otthon kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak (Klikkfest, Felvidéki Magyar Sziget).