Pesty Frigyes
Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849 áprilisától a debreceni kormány hadügyminisztériumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. 1858-ban indította útjára a Delejtű című lapot, melyben elsősorban természettudományi és gazdasági cikkeknek adott helyet. Ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben a tudományos munkássága folytatásához.
1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett, 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét (1859. december 16-án választották levelező taggá) A templáriusok Magyarországon címmel. Indult az 1861-es választásokon is az újaradi körzetben, ahol országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozáshoz, amely nevét igazán ismertté tette. 1863. február 2-án kelt levelében tárja a helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér. A gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Az 1875–1878-as parlamenti ciklusban ismét parlamenti mandátumot nyert, ezúttal Körmöcbánya képviseletében.
Amikor 1877. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, székfoglaló beszédjét például a helynevek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. Ha azonban nyomtatásban megjelent munkáit vesszük, feltűnő, hogy mindössze egy van közöttük, amelyik kifejezetten a helynevekkel foglalkozik: az az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötet. Mindez persze nem azt jelenti, hogy más munkáiban nem hasznosította a gyűjtött nagy és értékes anyagot. A Magyar Sajtó, a Vasárnapi Újság és a Pesti Napló című folyóiratokban is megjelentetett kisebb írásokat, amelyekben a helynévgyűjtést propagálta, azzal kapcsolatos tapasztalatait közzétette /1858: Magyar helynevek, 1863: A helyiratok érdekében, 1864: Hazánk helynévtára ügyében/. Történészként azonban érdeklődése egyre inkább Magyarország középkori történelme felé fordult.
Művei [szerkesztés]
Főbb munkái [szerkesztés]
- A perdöntő bajvívások története Magyarországon (Pest, 1868.)
- A világtörténelem napjai (Pest, 1870.)
- Brankovics György rácz despota birtokviszonyai (Budapest, 1877.)
- A szörényi Bánság és Szörény vármegye története I-III. kötet (Budapest, 1880.)
- Az eltűnt régi vármegyék (Budapest, 1880.) Reprint: 1989, Tudománytár sorozat.
- Száz politikai és történeti levél Horvátországról (Budapest, 1885.)
- Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben (Budapest, 1888.)
Helynévgyűjtésének modern kiadásai [szerkesztés]
- Kőhegyi Mihály – Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában. Baja, 1973. (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai, 21.)
- Matijevics Lajos: A jugoszláviai Bácska víznevei Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményében. In: Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve, XVIII/2. évf. (1975) 559–570. old.
- Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Bev., jegyz. és közzéteszi: Jankovich B. Dénes. Mutatók: Hévizi Sándor. Békéscsaba, 1983. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 11.)
- Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Tóth Péter. Miskolc, 1988. (Documentatio Borsodiensis, V.) ISBN 963-01-2865-9
- Mizser Lajos: A Nagykállói járás Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában, 1864. Nagykálló, 1994. (Helytörténeti Füzetek, 7.)
- Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi Helynévtárában. Nyíregyháza, 2001. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. II. Közlemények, 24.)
- Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei – 1864. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLV. Szerk. Veres László – Viga Gyula. Miskolc, 2006. 445–462.
- Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Bihar vármegye. I–II. köt. Közzéteszi: Hoffmann István – Kis Tamás. Debrecen, 1996–1998. (A debreceni KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, 65–66.)
- Létay Miklós: Pesty Frigyes helynévtárának budapesti adatai. Budapest, 1986.
- Asztalos István: Galga völgy földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1976. (Múzeumi Füzetek, 8. sz.)
- Asztalos István: A Gödöllői járás nyugati részének földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1979. (Múzeumi Füzetek, 13. sz.)
- Pesty Frigyes Kéziratos Helynévtárából I. Jászkunság. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét–Szolnok, 1978.
- Pesty Frigyes Kéziratos Helynévtárából II. Külső-Szolnok. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét–Szolnok, 1979.
- Pastinszky Miklós – Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya, (József Attila megyei Könyvtár), 1977.
- Nagy István, Ny.: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára: történelmi Veszprém vármegye. Pápa, 2000.
- Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. A szöveget gondozta és a bevezetőt írta Gőzsy Zoltán és Polgár Tamás, közreműködött Vonyó Jánosné. Kaposvár, 2001.
- Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864-1865 - Székelyföld és térsége I. Kovászna megye. 2012.
Melléklet [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Pesty Frigyes emlékezete
- Értekezések a Történeti Tudományok köréből I. kötet (1867-1870)
- Értekezések a Történeti Tudományok köréből V. kötet (1875-1876)
- Értekezések a Történeti Tudományok köréből VI. kötet (1876-1877)
- Értekezések a Történeti Tudományok köréből VIII. kötet (1878-1880)
- Pesty Frigyes 1864 Bihar vármegye I–II.

