Ohaj
| Ohaj (Dolný Ohaj) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1293 |
| Polgármester | Ivan Solár |
| Irányítószám | 941 43 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1600 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 17,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ohaj
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″ | |
| Ohaj weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ohaj (szlovákul Dolný Ohaj) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 1600 lakosából 1550 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Érsekújvártól 18 km-re északkeletre, a Zsitva folyó bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek szerint már az i. e. 5000 körüli időben, az újkőkorban is éltek a területén emberek. A mai települést 1293-ban "Vhay" alakban említik először. A helyi Historia Domus szerint neve "Ogoj, Vhaj, Oahaj" formában szerepel a századok során. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi templomát és plébániáját. 1321-ben "Ochay" Jakabot és Tamást, 1342-ben Antonius de Oahajt említik nemesei közül. 1349-ben pestisjárvány szedte áldozatait. 1534-ben a török támadás okozta károk összeírásában a község neve Ohaij alakban szerepel. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1839-ből, ill. 1852-ből származik.[2]
Vályi András szerint "Nagy Ohaj. Magyar falu Bars Várm. földes Ura Balog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, fájok kevés, réttyeik is termékenyek, keresettyek Komáromban, és a’ Dunán." [3] "Kis Ohaj. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ohajnak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító." [3]
Fényes Elek szerint "Oháj, (Kis és Nagy), 2 össze olvadt magyar-tót falu, Bars vmegyében, a Zsitva mellett: 1052 kath. lak. Diszesiti a kath. paroch. templom és az uraságok csinos lakházai. Határja messze kiterjedt, s termékeny; marha-juh tenyésztése virágzó, káposztája hires, nádja bõséggel. F. u. többen. Ut. p. Érsek-Ujvár. " [4]
A mai község Kis- és Nagyohaj egyesítéséből jött létre. 1910-ben 1081, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.
2001-ben 1671 lakosából 1642 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Szentcsalád és Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1873-ban épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1865-ben Rubinek Gyula kisgazda politikus, miniszter.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Nyitraivánkai Levéltár; körirata: Ohai helyseg pecsetje
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
