Ohaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ohaj (Dolný Ohaj)
Ohaj templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1293
Polgármester Ivan Solár
Irányítószám 941 43
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1600 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 17,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ohaj  (Szlovákia)
Ohaj
Ohaj
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″
Ohaj weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ohaj (szlovákul Dolný Ohaj) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érsekújvártól 18 km-re északkeletre, a Zsitva folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek szerint már az i. e. 5000 körüli időben, az újkőkorban is éltek a területén emberek.

A mai települést 1293-ban "Vhay" alakban említik először. A helyi Historia Domus szerint neve "Ogoj, Vhaj, Oahaj" formában szerepel a századok során. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi templomát és plébániáját. 1321-ben "Ochay" Jakabot és Tamást, 1342-ben Antonius de Oahajt említik nemesei közül. 1349-ben pestisjárvány szedte áldozatait. 1534-ben a török támadás okozta károk összeírásában a község neve Ohaij alakban szerepel. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1839-ből, ill. 1852-ből származik.[2]

Vályi András szerint "Nagy Ohaj. Magyar falu Bars Várm. földes Ura Balog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, fájok kevés, réttyeik is termékenyek, keresettyek Komáromban, és a’ Dunán." [3] "Kis Ohaj. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ohajnak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító." [3]

Fényes Elek szerint "Oháj, (Kis és Nagy), 2 össze olvadt magyar-tót falu, Bars vmegyében, a Zsitva mellett: 1052 kath. lak. Diszesiti a kath. paroch. templom és az uraságok csinos lakházai. Határja messze kiterjedt, s termékeny; marha-juh tenyésztése virágzó, káposztája hires, nádja bőséggel. F. u. többen. Ut. p. Érsek-Ujvár. " [4]

A mai község Kis- és Nagyohaj egyesítéséből jött létre. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1081 lakosából 544 magyar, 523 szlovák, 3 német és 11 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 1671 lakosából 1642 szlovák volt.

2011-ben 1600 lakosából 1550 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szentcsalád és Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1873-ban épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vojtech Ondrouch 1938: Limes Romanus na Slovensku. Bratislava, 84.
  • Jan Eisner 1926: Soupis nalezišť římských mincí na Slovensku a v Podkarpatské Rusi. NČČ II, 21-34.
  • Ipolyi Arnold 1861, Archaeologiai Közlemények II, 295.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohaj témájú médiaállományokat.