Brogyán
| Brogyán | |
 |
|
| Brogyáni utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Turisztikai régió | Középső-Nyitramente |
| Rang | község |
| Polgármester | Anton Zima |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 807 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 18,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Brogyán
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 21′ | |
| Brogyán weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Brogyán (1899-ig Brogyán, szlovákul Brodzany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban, Simonytól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján. 2011-ben 807 lakosából 794 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az 1953-ban feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 körül éltek itt vonaldíszes kerámiákat készítő emberek. A brogyán-nyitrai kultúra népe i. e. 3500 és 3100 között lakta e vidéket. A 9. századtól már bizonyosan szláv település volt a falu helyén. 1293-ban Borogen néven említik először. A település neve a szláv brod (= gázló) főnévből származik és a Nyitra folyó itteni átkelőhelyére utal. 1377-ben a Brogyáni családnak állt udvarháza a faluban. A falunak 1516-ban a Kvassay család is birtokosa lett. Ettől kezdve állandó birtokvita színtere volt a település a korábbi birtokos Brogyáni és a Kvassay család között. Ennek e korszaknak 1844-ben szakadt vége, amikor a korábbi sikeres osztrák diplomata, szentpétervári követ Gustav von Friesenhof lett a község fő birtokosa. A bárói család megjelenésével új korszak köszöntött rá a községre. Élénk kulturális élet bontakozott ki, melynek fő patrónusa Natalia Oldenburg hercegnő volt. Ebben az időszakban az osztrák és orosz kulturális élet számos jeles képviselője, köztük Puskin volt a kastély vendége. A községben 1601-ben 3 nemesi kúria és 61 ház állt. 1797-ben 621, 1828-ban 91 házában 636 lakosa volt. 1910-ben 802, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. A község később is igyekezett megtartani gazdag kulturális hagyományait.
2001-ben 797 lakosából 786 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az egykori Brogyáni-várkastély a 1669-ben épült, a 18. században barokk stílusban átalakították, a 19. században megújították és bővítették. A reneszánsz kastély 1979 óta Puskin-múzeum, melynek kiállításán a Friesenhof család története, kulturális élete, valamint Puskin itteni kapcsolatai és a szlovák irodalom jeles személyiségeinek dokumentumai tekinthetők meg.
- A falu felett a fák között áll az 1895-ben épített kápolnában a Friesenhof-sírbolt, ahol Puskin feleségének nővére Alexandra Goncsarovova-Friesenhof is nyugszik.
- Római katolikus temploma a 17. század végén, vagy a 18. század elején épült a korábbi templom alapjain. Tornyát 1753-ban, oldalkápolnáját 1757-ben építették. 1789-1790-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1895-ben épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- báró Gustav Vogel von Friesenhof (1807–1889) osztrák diplomata, drezdai, nápolyi és szentpétervári nagykövet.
- Alexandra Goncsarovova-Friesenhof báróné (1811–1891) Puskin feleségének nővére negyven évig élt a kastélyban.
- báró Gregor Friesenhof (1840–1913) mezőgazdasági és meteorológiai témájú művek szerzője, nemcsak németül, de magyarul és szlovákul is írt.
- Natalia Oldenburg Friesenhof (1854–1937) hercegné, az irodalom, a költészet, a zene, a színház és a festészet területén is maradandót alkotott. Verseskötetét 1909-ben és 1910-ben adták ki Németországban. Sok nagyszerű grafika és rajz szerzője. A nép jótevője, aki iskolát, üzemeket alapított és bőkezű adományokat nyújtott a szegényeknek.
- Alekszandr Szergejevics Puskin a nagy orosz költő többször megfordult a kastély falai között feleségével, aki húga volt a kastély úrnőjének.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
