Hunfalvy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunfalvy János
Alexandre Quinet francia fotográfus felvétele (1875 körül)
Alexandre Quinet francia fotográfus felvétele (1875 körül)
Életrajzi adatok
Született1820. január 21.
 Magyarország, Nagyszalók,
Elhunyt1888. december 6. (68 évesen)
Magyarország, Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mintJohann Hunsdorfer
Nemzetiségszász
HázastársSchmidt Hermina
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		1845–46: Berlini Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény		1846: Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterületföldrajztudomány
Munkahelyek
Pesti Egyetema Földrajz Tanszék tanszékvezetője
Más munkahelyeka Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke
Jelentős munkáia magyar tudományos földrajz megalapítója
Tudományos publikációk száma50 kötet
Akadémiai tagsága Magyar Tudományos Akadémia tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalvy János témájú médiaállományokat.

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9.[1] – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál öccse.

Életpályája[szerkesztés]

Szepes vármegyei szász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is. Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben. Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.

Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit. Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.

Végső nyugalomra a Németvölgyi temetőben lévő családi sírboltba helyezték,[2] amelyet folyamatosan koszorúztak a Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola diákjai. Az 1960-as évek elején az akkor Kerepesi úti temetőbe a 9/2. és a 34/2. számú parcellába átkerült néhány sír a Németvölgyi temetőből,[3] így a Hunfalvy család sírja is.

Művei[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Márki Sándor, H. János (Földrajzi Közl. 1889);
  • Keleti Károly, H. emlékezete (Akadémiai emlékbeszédek, Budapest 1890).

Képgaléria[szerkesztés]

  • Schrecker Ignác Ferenc által készített fotója, 1875 körül
    Schrecker Ignác Ferenc által készített fotója, 1875 körül
  • Pollák Zsigmond metszete Quinet fotója alapján, 1888
    Pollák Zsigmond metszete Quinet fotója alapján, 1888
  • A Hunfalvy család eredeti síremléke a Németvölgyi temetőben
    A Hunfalvy család eredeti síremléke a Németvölgyi temetőben
  • Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (9/2-1-25/26)
    Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (9/2-1-25/26)
  • Szobra a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban (Belatinyné Hadzsi Flóra, 1930)
    Szobra a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban (Belatinyné Hadzsi Flóra, 1930)
  • A neves testvérpár emléktáblája a késmárki líceum falán[6]
    A neves testvérpár emléktáblája a késmárki líceum falán[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Keresztelés dátuma 1820.június 11. bejegyezve Nagyszalók születési anyakönyv 1820.év 30.sorszám
  2. ↑ Gyászjelentése. — OSZK. Pannon Digitális Egyesített Archívum
  3. ↑ Tóth Vilmos (a bevezető tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította): A Kerepesi úti temető. I. A Kerepesi úti temető másfél évszázada In: Budapesti Negyed 24. (1999. nyár) 106. oldal
  4. ↑ Ez az utóbbi mű 5 kötetre volt tervezve és a tudományos földrajz kézikönyve lett volna, de csak az Európára vonatkozó rész készült el. A második, Magyarországot tárgyaló kötet 56 ívre rúg. A sorozat befejezésében halála gátolta meg.
  5. ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.)  
  6. ↑ Felirata: Itt tanult és működött a két jelentős tudós testvér Hunfalvy Pál (Paul Hunsdrofer) (1810–1891) etnográfus és Hunfalvy János (Johann Hunsdorfer) (1820–1888) geográfus

Források[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hunfalvy_János&oldid=26762312”