Naszvad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naszvad (Nesvady)
Naszvad26.JPG
Naszvad - községháza
Naszvad címere
Naszvad címere
Naszvad zászlaja
Naszvad zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Polgármester Haris József
Irányítószám 946 51
Körzethívószám 00421 (0) 35
Népesség
Teljes népesség 5068 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 114 m
Terület 57,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Naszvad  (Szlovákia)
Naszvad
Naszvad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 55′ 41″, k. h. 18° 07′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 41″, k. h. 18° 07′ 44″
Naszvad weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Naszvad (szlovákul Nesvady) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Közigazgatási területe 57,9 km².

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Nyitra és a Zsitva folyók közötti síkságon, a Nyitra bal partján, 109 – 114 méter tengerszint feletti magasságban, Komáromtól 23 km-re északra, Ógyallától 10 kilométerre északnyugatra, Érsekújvártól 7 kilométerre délnyugatra található.

Délről Ímely és Vágfüzes, nyugatról Gúta, keletről Bajcs, északról Érsekújvár határolja. Katasztere nyugaton egészen a Vág-Dunáig nyúlik. Anyala (Aňala), Ógúta (Stará Gúta) és Hamusad (Hamušad) puszták tartoznak hozzá.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naszvadon két gólyafészket tartanak nyilván, az egyikben 2011-ben és 2012-ben is 4-4 fiókát számoltak össze, a másikról nincs fészkelési adat.[2] 2013-ban is fészkelnek a gólyák a faluban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyitra töltésénél áll Szt. Vendel szobra

A területen korán megtelepedett a magyarság. A falu határából előkerült honfoglaláskori sírokat Szőke Béla régész vezetésével az 1940-es évek legelején tárták fel. A település első említése – Naswod formában – 1269-ből való. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Első említésekor az esztergomi érsekség faluja, sőt uradalmi központja. 1269-ben említés történik egy Nyitra vármegyei Új-Naszvad (Novum Naswod) érseki udvarházról is, de azt a komáromi főesperességhez tartozó Naszvadtól két falu (Anyala és Góg) területe választotta el.

A település Gútával közös határát 1278 után leírták. 1312 előtt Csák Máté híve, Chelleus elfoglalta, elpusztította, és jobbágyait megadóztatta. 1333-ban – amikor Naswoti a neve – létezett Szent Móricról elnevezett egyháza. Az 1487-es Hippolit-codexekben is az érsekség birtokaként szerepel, amelynek itt fácánosa is volt. A török hódoltság idején – a környék többi falvához hasonlóan – Naszvad is sokat szenvedett. A protestantizmus lakói között – a környezethez képest – kevésbé vert gyökeret. 1557-ben Gútával együtt adózási kiváltságaiban megerősítetett.[3] Az 1561-es Oláh-féle vizitáció szerint azon kevés falvak egyike, amelynek – Kömley László személyében – volt plébánosa.

Önálló református eklézsiája soha nem létezett, s prédikátora sem ismeretes. Az 1634. évi Canonica visitacio a komáromi főesperesség területén 6 működő plébániát sorol fel, ezek egyike Naszvadon volt. Az 1664. évi török defter szerint az esztergomi szandzsák „komaráni” náhiéjéhez tartozó Noszvat falu 59 háztartással és 58 fejadófizető személlyel rendelkezett. Összes adóját 18 472 akcsében állapították meg. A településnek 1690-ben már biztosan volt saját pecsétnyomója.[4] A római katolikusok az anyakönyveket 1717-től kezdték vezetni.

Fényes Elek 1851-ben az alábbiakat jegyezte fel róla: Naszvad, magyar f. Komáromhoz északra 2 és 1/4 m.fdnyire a Nyitra partján. Határa egész a Vághig kiterjed, s az áradásoknak annyira ki van téve, hogy 12,000 holdnyi határából 8500 holdat víz járta földnek mondhatunk. Földe részint feketehomokos, részint lapályos és öntéses; rét igen sok, de nem a legjobb szénát teremi. Van 58 régi telke, mellyel 187 földesgazda, 100 házas-zsellér és 37 lakó mivel. Majorsági birtok itt nincs, hanem csak úrbériségi és szabad papnemesi; az idevaló hűbérnökök az érseki verebélyi sz. székhez tartoznak. Népessége 2385 r. katholikus, 7 ágostai és 17 zsidó. Katholikus anyaegyház. Földesura az esztergomi érsek.

1881-ben a Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának az esztergomi érsek a kegyura. A 3012 hívőnek Galambos Kálmán plébános és Rotter Gyula kisegítő lelkész magyar nyelven celebrálták a misét. A 20. század elején a Komárom vármegye udvardi járásához tartozó nagyközség római katolikus elemi iskolával, katolikus népkörrel, Agrárifjak Legényegyletével, paprikamalommal, hengermalommal, postahivatallal, postatakarékpénztárral, hitelszövetkezettel, valamint 3852 – közte 3734 magyar és 106 szlovák – lakossal (1900) rendelkezett. Körjegyzőségi székhely volt. Lakosai mezőgazdasággal, takácsiparral foglalkoztak, illetve az egyházi nagybirtokon dolgoztak.

Trianon döntése következtében 1920-ban Csehszlovákiához került, s 1927-ben hivatalos elnevezése Nasvad lett. 1930-ban 5128 lakosa közül 4628 magyarnak, 379 szlováknak vallotta magát. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Ebben az időben csendőrőrs működött a településen. A két világháború közötti Naszvad elszigetelt falunak számított, ahol elevenen éltek a hagyományok és a népviselet. Schleicher Vera Egy közép-európai életút című munkájában így írja le a harmincas évek Naszvadját: Naszvad Pozsonypüspöki nagyságú, színmagyar, színkatolikus falu volt, amely teljes elszigeteltségében (nem volt a vasúthálózatba sem bekötve, 12 km-t kellett gyalogolni Érsekújvártól) megőrizte népi hagyományait, például páratlan szépségű népviseletét, melyet akkor még mindenki hordott. Olyanok voltak vasárnaponként a naszvadiak, mint valami virágcsokor: a fehérrel vagy pirossal szegélyezett szoknyák, drága anyagból varrt pruszlikok, a nyakukban érmék. Házasodási szokásaik terén szigorú kasztrendszert tartó gazdag birtokos parasztok lakták a falut.[5] A háború előtt élénk kulturális élet is folyt, színjátszó-csoport és dalárdakör is működött itt.

Falumúzeum

1945. március 27-én foglalták el a szovjetek, a második világháborút követően pedig újra Csehszlovákiához csatolták. 1945-ben magyar lakói közül többeket csehországi kényszermunkára vittek, illetve 1947-ben a magyar családok mintegy 70%-át Magyarországra telepítették át. A Komárom-Esztergom megyei Szőnybe például annyi naszvadi került, hogy akár Kis-Naszvadnak is nevezhetnénk. A kitelepítettek helyére magyarországi és romániai szlovák családok érkeztek. Csupán 1947-ben 1200 szlovák nemzetiségű lakost (280 családot) telepítettek be Naszvadra. 1945 szeptemberében az oktatás már kizárólag szlovák nyelven indult meg, egyben ekkor egyesítették a korábbi fiú- és leányiskolát is. A faluban kisegítő iskola is működik.

A falu szlovák neve Nesvady formára 1948-ban változott. 1949 után megalakult a helyi CSEMADOK szervezet, illetve létrejött a helyi termelőszövetkezet (efsz) is. Az óvoda új épületét 1986-ban adták át, az egészségügyi központ és a sportcsarnok 1990 után épült. 1993-tól – a csehszlovák állam felbomlása óta – Naszvad is Szlovákia része.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapiskola

Lakosainak többsége római katolikus, akik önálló plébániát alkotnak. Az evangélikusság – vélhetően a szlovákosítás hatására – gyülekezetté nőtte ki magát. Az idetelepített magyarországi szlovákok által alapított baptista gyülekezetben szlovák nyelven folyik az istentisztelet (a hívek – jóllehet magyarul is értenek – jobbára szlovák identitásúak).

Az itt élők közül a 2001-es népszámlálás során 2957 fő magyarnak, 1780 szlováknak, 233 cigánynak, 20 csehnek, 1-1 fő bolgárnak, orosznak és horvátnak vallotta magát. 2001-ben 5014 lakosa volt.

2011-ben 5068 lakosából 2717 magyar, 1809 szlovák és 334 roma volt.

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar és szlovák Naszvad Alapiskola egyaránt a Komenský utcában található, 1974-ban épült épületegyüttesben működik. Két óvoda is működik a faluban, a Sládkovič utcai Nefelejcs és a Hurban utcai óvoda.

Naszvad művelődési központtal, könyvtárral, Csemadok-szervezettel, egészségügyi központtal, kábeltelevízióval és sportcsarnokkal is rendelkezik. Két társadalmi szervezet (YMCA, horgászegyesület) működik a faluban. A művelődési házban 70 férőhelyes kamaraszínházat alakítottak ki 2012-ben.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naszvad élén a polgármester (1990 óta Haris József -1990-ig HNB elnök, azelőtt HNB titkár) áll, a község képviselőtestületét 12-en alkotják (2008-ban 8-an az MKP tagjai, 4-en függetlenek).[6] A 2006-2010-es időszakban a képviselőtestületnek 6 bizottsága működik.

A község címerét Püspöki Nagy Péter heraldikus tervezte[7].

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferplast üzeme az ipari parkban

A 2000-es években ipari parkot hoztak létre Naszvadon, ahol 2005-ben kezdte meg a termelést az olasz Ferplast cég üzeme, amely háziállatok tartói és hobbitenyésztők számára ketreceket, kiegészítőket, akváriumokat állít elő. Az ipari park bővítése mellett az elképzelések szerint 49 hektáron létesítenek termálfürdőt a jövőben. Az idegenforgalmat a a kétcsillagos Sport Hotel szolgálja. A volt termelőszövetkezet ma Agrorent Rt. néven működik.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus templom
  • A falu legjelentősebb építészeti értéke az 1781-82-ben épült, barokk és klasszicista stílusjegyeket felvonultató, homlokzat előtti tornyos római katolikus templom. A templom előtt álló Szentháromság-szobrot Balha Elek és Csuport Mária emeltette 1908-ban. A templomkertben áll egy feszület is, melyet Simonics Mihály emeltetett 1807-ben.
  • A baptisták zömök, homlokzati tornyos temploma 1955-57 között épült.
  • Az evangélikusok oldaltornyos, modern vonalú temploma 1951-ben épült.
  • A községháza 1989-ben emelt épülete a modern építészet alkotása.
  • Szt. Vendel és Szt. János szobra (ez utobbi, melyet a helyiek Jánoskának neveznek, az egykori templom helyén áll).
  • A Kálvária egy homokdombon áll a falu központjában, mely egyben a régi temető is. A domb tetején 1995-ben kis kápolnát építettek és feszületet emeltek.
  • A Szabadság-téren álló kápolnát 1946-ban építették.
  • A kitelepítettek emlékművét 1997-ben emelték.
  • A falu határában kihasználatlan termálforrás található.
  • A helytörténeti és néprajzi anyagokat a 2005-ben átadott tájház mutatja be, többek között a községben hagyományos vászonszövés és kosárfonás emlékeit.
  • Az Új utcában álló feszületet 1937-ben állította Pásztó János; az Ímely felé vezető úton áll egy Krisztus-szobor, melyet 1927-ben emeltek.
  • Naszvadi Őszi Vásár (szeptemberben).
  • A Tájháznál minden év április 30-án megrendezett májusfa-állítás.

Híres naszvadiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A faluban született Horváth Katalin (1944- ) nyelvész.
  • Naszvadon volt római katolikus lelkész 1942-1945 között az a Weisz Ferenc (1910-1982), aki 1970-től haláláig a budapesti Szent István Bazilika plébánosa.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok, kápolnák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakrális kisemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszvad témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]