Haiczl Kálmán

Haiczl Kálmán (Selmecbánya, 1866. október 14. – Budapest, 1952. február 1.) plébános, történetíró, egyháztörténész, levéltáros.

Élete

A középiskolai tanulmányait Selmecbányán, Pozsonyban és Esztergomban végezte, a teológiát 1887-ben Esztergomban fejezte be. 1888-ban gyorsírástanári oklevelet szerzett. 1889-ben pappá szentelték, majd hercegprímási szertartó és levéltáros lett. 1892-ben érseki jegyző, majd 1893-ban a budapesti érseki szentszék jegyzője lett. 1894-ben egyházjogi doktorrá avatták. Ugyanezen évben lett garamszentbenedeki plébános. 1919-ben a csehszlovák hatóságok meghurcolták. Fogva tartották és csak a plébániáról lemondó levelének aláírása után engedték szabadon. Csernoch hercegprímás a lemondását nem fogadta el és visszatért plébániájára, amiért ismét bebörtönözték és 3 havi internálás után csak ismételt lemondás után szabadult. A kánonellenes eljárás ellen eredménytelenül tiltakozott a nagyszombati vikárius. 1920-ban ebedi, 1921-1941 között, nyugdíjazásáig magyarszőgyéni plébános. 1939-ben kormányfőtanácsos, 1943-ban a SZIA II. osztályának tagjelöltje.

Álnevei: Benedek; Benedek dr. T.E.

Művei

• 1892 Reminiszcenciák Simor Jánosról. Magyar Állam.
• 1894 A szentszéki holttányilvánítási eljárás. Esztergom.
• 1896 Lourdes tört. orvosi szempontból. Írta Boissaire (fordítás). Esztergom.
• 1899 Páduai Szent Antal. Esztergom. (új kiad. 1901)
• 1900 Szent József amint őt az evangélium elénk állítja v. Szt József tisztelete. Magyarította Udvardy Imre. Esztergom.
• 1902 Felfüggesztés ex informata conscientia. Budapest. (Klny. Hittud. Folyóirat)
• 1904 A szeplőtelen szűz Mária tisztelete. Pozsony.
• 1905 Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére márc. havában és egyéb alkalmakkor. 3. bőv. kiad. Esztergom. (10. átd. bőv. kiad. Bp., 1944)
• 1911 Adatok a garamszentbenedi múzeum létesítéséhez. Esztergom. (Benedek álnéven)
• 1912 A garamszentbenedeki Szent Vér ereklye tört. Esztergom. (Benedek dr. álnéven)
• 1913 A garamszentbenedeki apátság története. Budapest.
• 1932 Érsekújvár multjából. Érsekújvár.
• 1932 Léva története a XVI. sz. végéig. Léva. (Klny. Bars)
• 1933 Léva története a XVII. században. Léva. (Klny. Bars)
• 1934 A kistapolcsányiak. Budapest.
• 1936 Kakath-Dsigerdelen Csekerdány-Párkány. Érsekújvár.
• 1937 A bényi prépostság temploma. Galánta.
• 1939 20 év előtt. Egy szomorú korszakból naplótöredékek. Léva. (Klny. Bars)
• 1940 Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából. Esztergom.
• 1943 A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken. Budapest. (SZIA Tört., Jog- és Társad-tud. O. ért-ek. III. 2.)
• 1944 Sárkányfalva. Budapest.
• 1944 Simor János róm. útinaplója. 1874. Bev. és ford. Budapest.
• Érsekújvár őslakói. In: Saskó Kázmér: Érsekújvár krónikája I, 11.
• A szabadkőmüvesek tanügyi politikája. Magyar Sion.

Emléke

• A szőgyéni temetőben emléktáblája van.

Források

• A csehszlovákiai magyarok lexikona 1918-tól
• Magyar Katolikus Lexikon
• Zelliger József 1893: Egyházi Irók Csarnoka. 157.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  Online hozzáférés IV, 249.
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vm. 1906, 244.
• SZIA tagajánl. 1943, 5.
• Schematismus Strigoniensis 1947, 227; 1982, 399.
• Gulyás 1956, 561.
• Salacz 1975, 138.
• Gulyás XII, 87.