Nemesócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesócsa (Zemianska Olča)
Zemianska Olča1.JPG
Nemesócsa református temploma
Nemesócsa címere
Nemesócsa címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Rang község
Polgármester Komjáti László
Népesség
Teljes népesség 2462 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 27,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesócsa (Szlovákia)
Nemesócsa
Nemesócsa
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 48′ 27″, k. h. 17° 52′ 11″
é. sz. 47° 48′ 27″, k. h. 17° 52′ 11″
Nemesócsa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesócsa (szlovákul Zemianska Olča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 27,9 km², 2011-ben 2462 lakosából 2014 magyar és 372 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 9 km-re délkeletre fekszik. Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. A falutól 1 km-re halad el a Pozsony–Komárom közti 63-as főút, vasútállomás a Komárom-Pozsony vonalon. Mellékutak kötik össze Zsemlékessel, Tannyal, Bogyaréttel és Gútával. Közigazgatásilag keletről Ekel, Megyercs és Keszegfalva, délről Nagykeszi, nyugatról Tany, Zsemlékes, Bogya és Bogyarét községek határolják.

Nemesócsa közigazgatási területe (más csallóközi falvakéhoz hasonlóan) hosszan nyúlik el északkeleti irányban, mintegy 10 km-re a faluközponttól. Új-Lapuhát, Ócsai Rétek és az egykori Pálffy-major tartozik hozzá.

Élővilága [szerkesztés]

Nemesócsán egy gólyafészket tartanak nyilván 2010-től, amikor is 3 fiókát számoltak össze. 2011-ben 4, 2012-ben pedig 2 gólyafióka repülhetett ki.[2]

Gazdaság [szerkesztés]

A mezőgazdasági szövetkezet (1995 óta Megart Rt. néven) ma is működik, 2006-ban 1540 hektáron gazdálkodott. A falu Tany felé eső végén fűrésztelep és parkettagyár működik, a régi hengermalom ma is üzemel.

Oktatás, egészségügy [szerkesztés]

A faluban magyar és szlovák nyelvű alapiskola, speciális és művészeti iskola, valamint óvoda is működik.[3] 2006 óta gyorsmentőállomása is van Nemesócsának.

Története [szerkesztés]

1264-ben Oucha néven említik először. Az oklevél szerint királyi udvarnokok faluja volt. A falu több kisebb településből, majorból alakult ki. Legrégebbi része Pusztaócsa, ahol honfoglalás kori sírokra bukkantak. A község a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt, majd később több nemesi család élt itt, innen a nemes előtag a falu nevében. Közülük a legjelentősebbek a Kánya és a gróf Cseszneky családok voltak. A község határában levő dűlőnevek, Pusztalögér (1297) vagy a Faluhely-dűlő nevében az egykori Samud (1298) elpusztult település nevét őrzik.

1849 augusztusában a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig itt táborozott. 1894-ben egy hatalmas tűzvészben majdnem az egész falu elpusztult. A földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó faluban a 19. században szeszgyár, tejüzem, téglagyár és kavicsbánya is működött.

Fényes Elek szerint "Nemes-Olcsa, magyar falu, Komárom vmegyében, határos Nagy-Tany, Ekel, Nagy-Keszi, Marokháza, Kis-Tany falukkal és pusztákkal. Kiterjedése 5327 hold, mellynek 1/3-ad része szántóföld és szõlõ, 1/3-da kaszáló, 1/3-da legelõ. Földe csak kis részben homok, általában porhanyós fekete agyag, melly minden gabonanemet jól megterem. Szõlõskertében csak középszámitással évenkint 350 akó bor szüretik. Ezen kivül vannak itt számos akáczfa-ültetvények és szép gyümölcsösök. – Ellenben határában mocsaras tavak, ezek feles számmal találtatnak. – A szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés virágzó karban áll. F. u. 470 kath., 832 ref., és 39 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. Nemes-Olcsa több határokból, u. m. Nemes- és Puszta-Olcsa, Vöstû összeolvadt közbirtokosság, a következõ nemes családokkal: Galambos, Szelle, Szarka, Csorba, Végh, Laky, Nagy, Vass, Baranyay, Csepy, Gerdenics, Pázmány, Magyary, Szüllõ. " [4]

1910-ben 1782, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1918-ig Komárom vármegye Csallóközi járásának székhelye volt.

2001-ben 2627 lakosából 2358 magyar és 234 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Református temploma a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek.
  • A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
  • A falunak római katolikus kápolnája is van, melynek berendezése 20. századi. Eredetileg iskolának épült a 19. században.
  • A 19. századból fennmaradt néhány nádfedeles vályogház.
  • A régi nemesi kúriák közül az egykori Holczer-ház (ma: nyugdíjasklub) a legértékesebb. A park egy része is fennmaradt.
  • A kistanyi erdő az egykori Duna-menti őserdő maradványa. A falu keleti részén egy védelmet élvező évszázados tölgyfa is található.
  • A ma is működő hengermalmot 1910-ben építtette Holczer Adolf, az 1930-as tűzvész után átalakították.

Emlékművek [szerkesztés]

  • Az első világháború áldozatainak emlékművét (tetején oroszlánnal) a két világháború közötti időszakban állították.
  • Második világháborús emlékmű
  • A község címerét ábrázoló emlékmű a falu központjában található parkban.
  • A parkban található kopjafát 1998-ban állították.
  • Az alapiskola udvarán álló kopjafát 2004-ben állították.

  • Első világháborús emlékmű

  • Második világháborús emlékmű

  • Címeres emlékmű

  • Kopjafa (1998)

  • Kopjafa (2004)

Szakrális kisemlékek [szerkesztés]

  • A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család[5] sírkápolnájának a 19. század második felében.
  • A Hösök terén kialakított parkban álló emlékkeresztet 2004-ben állította a Szüllő Géza Polgári Társulás.
  • A régi katolikus temetőben fából készült nagykereszt található.

  • A Galambos-család temetői kápolnája

  • Emlékkereszt

  • Temetői nagykereszt

Híres személyek [szerkesztés]

Képtár [szerkesztés]

  • Községháza

  • Református templom

  • Református templom

  • Utcakép a református templommal

  • Évszázados védett tölgyfa Nemesócsán

  • Katolikus kápolna

  • Az egykori Holczer-kúria

  • Az egykori Holczer-kúria kertje

  • Nemesócsai utcakép

  • Park a faluközpontban

  • Vasútállomás

  • Művelődési központ

  • A régi hengermalom

  • Parkettaüzem

  • Kétnyelvű helységnévtábla

  • Nemesócsa009.JPG

  • Tűzoltószertár

  • Buszmegálló

  • Mentőállomás

  • Fő utca

  • Régi nádfedeles ház a községben

  • Alapiskola

  • Óvoda

  • Sportcsarnok

  • Sportpálya

  • Régi katolikus temető

  • Régi síremlék a református temetőben

  • Régi sírkövek a református temetőben

  • Új temető

  • Belvíz a község határában 2010. júniusában

Testvértelepülések [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesócsa témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ bociany.sk No. 2500
  3. ↑ http://www.foruminst.sk/index.php?p=&t=a&xp=&xo=1_6&xpa=all&obec_id=30&Data_Id=6&MId=&Lev=&Ind=11&sword=&shely=k&skraj=4&sokres=401&SearchTel=&P=konf,hu
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
  5. ↑ Az ősi nemességgel bíró Galambos-család már az 1744–45-ös országos nemesi összeírásban szerepel mint Komárom vármegyei birtokos. Az államosítás előtt Galambos Jánosné és dr. Galambos Miklós még 1800 katasztrális hold területtel rendelkezett Komárom vármegyében a Konkoly-Thege birtoktestek öröklése révén. Az 19. század elejétől folyamatosan bírták nemesócsai, nagy- és kistanypusztai birtokaikat is.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemesócsa&oldid=13118839”