Lakszakállas

Lakszakállas (Sokolce)

A református templom

Lakszakállas címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nyitrai

Járás

Komáromi

Turisztikai régió

Dunamente

Rang

község

Első írásos említés

1268

Polgármester

Bartal András

Irányítószám

946 17

Körzethívószám

035

Népesség

Teljes népesség

1218 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

63 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

112 m

Terület

19,42 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Lakszakállas

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 51′ 11″, k. h. 17° 49′ 38″

é. sz. 47° 51′ 11″, k. h. 17° 49′ 38″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lakszakállas (szlovákul Sokolce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 2011-ben 1218 lakosa volt, ebből 1106 magyar és 94 szlovák.

Fekvése [szerkesztés]

Lakszakállas a történelmi Komárom vármegye területén, Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 5 km-re keletre az Alsó-Csallóközben fekszik. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szilassal. Lakszakállas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északkeleti irányba, egészen Mádérétig. Délről és délkeletről Bogya, északkeletről Bogyarét, nyugatról Szilas határolja.

A falu mellett halad el 63-as főút, mely Komáromot és Pozsonyt köti össze. Mellékút teremt összekötettést Szilason át Ekeccsel (6 km).

Lakszakállas közigazgatási területe 19,42 km², mely két kataszteri területre oszlik ^[2]:

Lakszakállas (Sokolce-Lak) - 7,56 km²
Túriszakállas (Sokolce-Túri) - 11,86 km²

Lakszakállashoz tartozik még Madérét is, mely a falutól 7 km-re északkeletre fekszik, Bogyarét közelében.

Története [szerkesztés]

A mai település eredetileg két község, Lak és Túriszakállas volt.

Lak falut 1332-es pápai tizedjegyzék "Laak" alakban tartalmazza. 1428-ban "Lak al. nom. Zakalus" néven említik. A 14. században Lak a gróf Cseszneky család és kisnemesek birtoka volt. A Laky család 1387-től a 18. századig volt a birtokosa. A 17. században a törökök felégették, de újratelepült. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel foglalkoztak.

Túriszakállas Szent Mihálynak szentelt temploma és plébániája már 1268-ban szerepel írott forrásban. Komárom várának tartozéka, majd a Thury család birtoka volt. 1412-ben az esztergomi érsekség zálogbirtoka. 1631-től a Püspöky család volt a birtokosa. A 18. században az Amadé családé, a 19. században a Ghiczyeké.

Vályi András szerint "Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek." ^[3]

Fényes Elek szerint "Lak, magyar falu, Komárom vmegyében, A Csalóközben, a posonyi országutban, Thuri-Szakállas tőszomszédságában. Áll alsó és felső Lakból. Felső-Lak kiterjedése 1405 h., mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő. Alsó-Lak 403 hold, mellyből 380 h. szántóföld, 23 h. pedig legelő és mocsáros hely. Vösztő puszta pedig, melly szinte ide tartozik, 82 holdra terjed s ez mind szántóföld. Mind a három határ földje kitünő termékeny, csakhogy a pozsonymegyei vizek a legelőkön és kaszállókon sok mocsárt képeznek; van egy Zsemlékes nevű nagy s hallal bővölködő tava is. Népessége a két Laknak 510 lélek, u. m. 408 ref., 94 kath., 8 zsidó. Reform. anyaegyház. Birtokosok: Pázmán, Csepy, Vágh, Szűcs, Farkas, Barthalas, Csiba, Bajcsy, Nagy, Halászy." ^[4]

"Thúri-Szakálas, magyar falu, Komárom vgyében, a Csalóközben, a posoni országutban, Komáromhoz 3 13 mfd. Róna határa 2711 hold, mellyből szántóföld 811 h., kaszálló és legelő 2000 hold. Földe igen termékeny porhanyós fekete agyag; – rétjei hires szénát s annyit teremnek, hogy felső Csalóköz is ide jár szénát vásárlani. Az urasági rétség Madé földének neveztetik. Legelője mocsáros. Lakja 119 reform., 100 kathol., 3 zsidó, s csak többnyire zsellérek és haszonbérlők, mert a határ curialis birtoka Ghyczy Rafael urnak, ki itt szép lakházat, kertet és szőlőt bir." ^[4]

1910-ben 782 magyar lakosa volt. 1861-ben az egész falu leégett. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Lakszakállast és Túriszakállast 1940-ben egyesítették. 1938 és 1945 között Magyarország része volt. Mezőgazdasági szövetkezete ma is működik, öt községet tömörít.

2001-ben 1275 lakosa volt (91% magyar nemzetiségű).

Nevezetességei [szerkesztés]

Református templomának elődje az 1268-ban említett román stílusú Szent Mihály templom volt, melyet később gótikus stílusban átalakítottak. A 17. században a török megrongálta, ezután helyreállították és többször átépítették.
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot egykor folyosó kapcsolt a szomszédos kastélyhoz. A templomon ma is látható az Amadék címere.
A kastélyt az Amadé család építtette barokk stílusban, a 19. század első felében a Giczy-család klasszicista stílusban alakíttatta át.
A falu központjában levő kis parkban állították fel az 1965-ös árvíz emlékművét, valamint egy kopjafát.
Szabadtéri színpadát 2003-ban adták át.
A község címerét, mely az 1854-ből származó címer alapján készült, 2006-ban szentelték fel.