1937

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1937 más naptárakban
Gergely-naptár 1937
Ab urbe condita 2690
Bahái naptár 93 – 94
Berber naptár 2887
Bizánci naptár 7445 – 7446
Buddhista naptár 2481
Burmai naptár 1299
Dzsucse-naptár 26
Etióp naptár 1929 – 1930
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1992 – 1993
Shaka Samvat 1859 – 1860
Kali juga 5038 – 5039
Holocén naptár 11937
Iráni naptár 1315 – 1316
Japán naptár 2597 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4633–4634
Kopt naptár 1653 – 1654
Koreai naptár 4270
Muszlim naptár 1355 – 1356
Örmény naptár 1386
ԹՎ ՌՅՁԶ
Thai szoláris naptár 2480
Zsidó naptár 5697 – 5698

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19321933193419351936193719381939194019411942

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 2. – Anglia és Olaszország közös egyezményt ír alá, a Földközi-tengeri forgalom status quojának biztosítása érdekében.
  • január 6.I. Julianna holland királynő házasságra lép Lippe-Biesterfeld Bernhardt herceggel.
  • január 11. – Megkötik a bolgár–jugoszláv barátsági szerződést.
  • január 15. – Döntés születik Romániában, és az állam végleg rekvirálja a minorita rend szilágysomlyói gimnáziumának mindkét épületét, román oktatási célokra.
  • január 30. – Németországban összeül a birodalmi gyűlés, amely meghosszabítja az 1933. március 24-én alkotott ún. „kivételes hatalomról” szóló törvény hatályát egészen 1941. április 1-jéig. Ezzel az intézkedéssel konzerválódott újabb négy esztendőre a Hitler kezében összpontosuló jobboldali diktatúra.

február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 1. – Életbe lép a csehszlovák államvédelmi törvény.
  • február 8.
    • A Spanyol polgárháború során, a Franco tábornok vezette nemzeti csapatok elfoglalják Málaga városát
    • Romániában a bukaresti ügyvédi kamara kezdeményezi vezessék be a „numerus valachius” elvét, mondván Romániában egy jogrend van, az a románoké.
  • február 12. – A megkötött új magyar-francia kereskedelmi és fizetési egyezményt életbe lép.
  • február 15.Dubrovnikban gazdasági értekezletet tart a Kisantant
  • február 16.
    • Wallace Hume Carothers vegyész-kutató eredményei alapján szabadalmaztatta a DuPont cég a nylont.
    • Angliában a kormány kiadja az ún. „fehér könyvet”, amely az elkövetkező öt esztendő kimelt fegyverkezését célozza meg, a javaslat szerint 1,5 milliárd font értékben[1]
  • február 18. – A csehszlovák kormány a kisebbségi kérdés átfogó rendezésének szándékát jelenti be egy nemzetiségi statútum keretei közt. (A statútumtervezet kidolgozása elhúzódik, s a kisebbségi kérdés Csehszlovákia elleni külpolitikai nyomás részévé válik.)[2]
  • február 19. – Az angol alsóház megszavazza a 400 milliós azévi hadikölcsönt.
  • február 20. – Abesszínában, (ma Etiópia) egy nyilvános jótékonysági rendezvényen merényletet követnek el a kinevezett olasz gyarmati megbízott, Graziani alkirály ellen. A kézigránátos merénylő, helyi lakos. Az alkirály és több környezetében tartózkodó személy súlyosan megsebesül.
  • február 21. – Az abesszíniai háború végső szakaszába lép. Az olasz haderő győzelmet arat az etióp tóvidéken. A harcok során elfogják az abesszin hadvezért, Deszta herceget, s kivégzik.
  • február 22.Konstantin von Neurath, a Németország külügyminisztere, Bécsbe érkezik, amely alkalomból nagyszabású szimpátiatüntetést rendeznek különböző osztrák nemzetiszocialista csoportok.
  • február 25. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a Machnik agrárpárti nemzetvédelmi miniszter beterjesztését, a korlátlan katonai létszámemelésről.
  • február 26. – A székelyudvarhelyi ügyészség beszünteti azt az eljárást, amely gróf Bethlen György, a romániai Országos Magyar Párt elnökének feljelentésére indult meg. Bethlen gróf feljelentette a Glasc Romanesc újság szerkesztőjét, aki a magyarok ellen meghirdette a Szent Bertalan éjszakáját. Az eljárás beszüntetését azzal indokolta a taláros testület, hogy „a feljelentésben foglaltak nem egyesítik magukban a bűncselekmény elemeit”.[3]

március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • március 1. – Németországban, Joachim von Ribbentrop egy Lipcsében tartott ünnepség során kijelentette, Németország visszaköveteli gyarmatait.
  • március 2. – Olaszországban, az ún. „Fasiszta Nagytanács” kimondja az olasz nemzet teljes militarizálását. Minden 18 és 56 év közötti férfi, ettől a naptól fogva hadköteles, 18 éves kora előtt, és 56 esztendős kora után pedig a hadsereg kisegítő eleme.
  • március 4. – A jugoszláv képviselőházban Milan Stojadinović miniszterelnök mond beszédet, amelyben állást foglal a Népszövetséghez, valamint Franciaországhoz való jugoszláv hűség elvéről, valamint Jugoszlávia Magyarországhoz való egyre javuló viszonyáról, amelyek korábban sok feszültséget hordoztak.
  • március 6. – A magyar kormány hozzájárul a nagyhatalmak spanyol be nem avatkozási javaslatához.
  • március 9. – A francia képviselőház megszavazza a korábban beterjesztett nemzetvédelmi javaslatot.
  • március 13.
    • Benito Mussolini megkezdi kéthetes körútját az olasz fennhatóság alatt álló líbiai Tripoliban.
    • Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök a cseh újságírók ebédjén kijelentette, hogy a kormány nem óhajt tárgyalni a német kisebbségek autonómiájáról, de határozottan állást foglalt a németek elcsehesítése, és a csehek elnémetesítése ellen. A nemzetiségektől az állam iránti feltétlen hűséget várja el - majd hozzátette - ami a német kisebbségekre vonatkozik, ugyanaz áll a magyar kisebbségre is, és minden kisebbségre általában" [4]
  • március 14. – Megjelenik XI. Piusz pápa „Égő aggodalommal” kezdetű enciklikája, amelyben elítéli a faji törvényeket.
  • március 16. – A spanyol kormánycsapatok ellentámadása megállítja Madridnál a nemzeti csapatok előrejutását, a kedvezőtlen időjárás következtében.
  • március 17. – Angliában elhunyt a Nobel-békedíjas (1925) volt külügyminiszter, Sir Austen Chamberlain.
  • március 22.Milan Stojadinović Jugoszláv miniszterelnök a szenátusban egy hozzá intézett kérdésére válaszolva kijelenti, hogy a jugoszláv külpolitika alapját továbbra is a kisantant jelenti. Minden döntés csak a három állam kölcsönös megegyezését követően történik. Tehát Magyarország felé történő jugoszláv közeledés nem valósulhatna meg Románia, és Csehszlovákia akarata ellenére. Kijelentette továbbá, hogy a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok addig nem rendeződhetnek, amíg a moszkvai kormány nem nyújt garanciát, a kommunista propaganda jugoszláv területen történő beszüntetésére.
  • március 23. – Benito Mussolini egy gyűlésen rendkívül éles hangon bírálja a brit sajtót, amelyik az olasz-abesszin háború kapcsán elítélően beszélt az olasz fasizmus terjeszkedő diktatúrájáról. „Az olasz nép nem felejt” – tette hozzá. Mussolini beszédét az angol–olasz viszony kiélesedésének ítéli a Népszövetség több állama.

április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 1. – A belgrádi kisantant konferencián Jugoszlávia békét és jószomszédi viszonyt ajánlott fel Bulgária és a többi Balkán-állam között. A kétnapos konferencia záróközleménye cáfolja a Kisantant meggyengüléséről szóló vélekedéseket.
  • április 4. – A Szovjetunióban letartóztatják Genrih Grigorjevics Jagoda belügyi népbiztost, az Belügyi Népbiztosság (NKVD) veztőjét, aki az első nyilvános koncepciós perek előkészítésének szervezésében vett részt. Jagodát a harmadik moszkvai perben árulás, és kormányellenes összeesküvés vádjával elítélik, és 1938. március 15-én kivégzik.
  • április 5.Edvard Beneš Csehszlovákia köztársasági elnöke, külpolitikai egyeztetés végett két napra Belgrádba érkezett.
  • április 9. – „Rangon aluli házasság” címén a román koronatanács megfosztja rangjától Miklós román királyi herceget, ezzel egyidőben II. Károly román király kizárta öccsét az uralkodócsaládból, aki a döntést követően rövidesen emigrál, s kezdetben Spanyolországban él, majd Svájcban telepedik le
  • április 12. – Belgiumban, a brüsszeli időközi választásokon Degrelle, a német szimpatizáns REX, (a belga fasiszta párt) vezére, súlyos vereséget szenvedett, Paul van Zeeland miniszterelnök pártjával szemben, ami a szélsőjobboldali belga politika visszaszorulását hozza.
  • április 14. – Schuschnigg osztrák kancellár bejelentette Kismartonban, hogy Ausztria mintaszerű jogszolgáltatást kíván nyújtani a kisebbségei számára.
  • április 16. – A magyar rendőrség izgatás, és fölforgató tevékenység vádjával őrizetbe vette, majd „felsőbb utasításra” hamarosan elengedte Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagyot, az emblémájában már nyilaskeresztes szimbólumot használó Nemzet Akaratának Pártja alapító elnökét. Ezzel egyidőben, az általa 1935. március 4-én létrehozott párt működését, államellenes fölforgató tevékenység miatt betiltja.[5]
  • április 20.
    • A Spanyol Semlegességi Bizottság határozata életbe lép, s megkezdődik a spanyol partok mentén a hajók nemzetközi ellenőrzése, amelynek célja a hadianyagszállítás megakadályozása, s ez által a polgárháború minél gyorsabb befejezése.
    • İsmet İnönü török miniszterelnök, Rüsdi Arras külügyminiszter, a Berlin-Róma tengelyhatalmak irányában biztonságot kereső III. Borisz bolgár cárral tárgyal Szófiában, a balkáni biztonság kérdéseiről.
  • április 21. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista szervezkedést lepleznek le. 21 nemzetiszocialista szervezőt letartóztatnak.
  • április 22. – A lengyel külügyminiszter háromnapos tárgyalásra Bukarestre érkezik, a lengyel-román közeledés első lépéseként.
  • április 24. – Belgium közös jegyzéket kap mind a Brit, mind a Francia kormánytól, amelyben a két ország elismeri Belgium semlegességét, és garantálják területi épségét, valamint felmentik a locarnói szerződésben foglaltak Belgiumra háruló további kötelezettségei alól.
  • április 26. – A német Luftwaffe lebombázza Guernica spanyol kisvárost. Hivatalosan falangista támadásról beszélnek Guernica pusztulása kapcsán, de egy brit újságíró George Steer jelentése megállapítja: németek bombázták le a várost. A hivatalos német álláspont sokáig tagadja a bombázás tényét. Később az akcióban résztvevő különítmény tagjai magas német katonai kitüntésben részesülnek. A hír megrázta az egész világ közvéleményét.
  • április 29.Milan Stojadinović Jugoszláv miniszterelnök fogadja a vajdasági magyarság képviselőit, s ígéretet tesz a magyarság sérelmeinek orvoslására.
  • április 30. – Delbos, francia külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában hangsúlyozza, hogy a Berlin-Róma tengelyhatalmak ellenében létrejött angol-francia egységfront sokkal erősebb, mint bármikor valaha is volt. Külön kitért a középdunavölgyi területi problémákra, s azok békés rendezése mellett foglalt állást.

május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 1. – A trockizmussal vádolt szovjet hadügyi népbiztos, Jan Boriszovics Gamarik „öngyilkos” lett.
  • június 2. – Rómában tárgyal Németország hadügyminisztere, Werner von Blomberg, a katonai együttműködés szorosabbá tétele érdekében.
  • június 3.
  • június 11. – A Szovjetunió legfelsőbb bírósága halálra ítéli kémkedés vádjával Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij tábornagyot és hét tábornoktársát. A halálbüntetést másnap hajnalban végre is hajtják az elítélteken.
  • június 17. – Hivatalosan is bejelentik, hogy a bolgár királyi párnak fia született.
  • június 18. – A magyar képviselőház elfogadja az „Alföld öntözéséről” szóló törvényjavaslatot.
  • június 19. – A spanyol polgárháborúban, a Franco tábornok vezette nemzeti csapatok kemény offenzívája során elfoglalják Bilbaót , amely a Baszkföld egyik legjelentősebb városa.
  • június 20. – Magyarországon felavatják a budaörsi repteret. Az eseményt beárnyékolja, hogy azt követően két utasokkal teli vonatszerelvény emberi mulasztásból összeütközik. A szerencsétlenségnek több mint 50 sérültje, és egy halottja van.
  • június 23. – Az 1920 óta húzódó kárpátaljai autonómia előkészítő lépéseként törvény születik a kárpátaljai kormányzó jogi státusáról.[2]
  • június 28. – Újra rendezik Magyarország népszövetségi kölcsöne ügyét. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter londoni tárgyalásai során eléri, hogy kamatcsökkenést, és határidő meghosszabbítást kapjon az ország.

július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 1.
    • A magyar képviselőház elfogadja a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot.[7]
    • A bolgár trónörökös születése kapcsán széleskörű kegyelmi rendeletet adnak ki, amelynek következtében ezen a napon több ezer politikai fogoly kerül szabadlábra Bulgáriában.
    • Dobos István, a magyar repülés hőskorának legendás hírű pilótája, a mátyásföldi reptéren gyakrolórepülés közben lezuhan, és szörnyethal.
  • július 78. – Egy japán katona rövid eltűnése miatt sor kerül a Marco Polo hídi incidensre, amely aztán a második kínai–japán háború kitöréséhez vezet.
  • június 14. – Az osztrák védtörvény alapján ezen túl a szélsőjobboldali, nemzetiszocialista elveket valló Vaterländische Front karhatalmi szervezete, a „Frontmiliz” az Osztrák szövetségi hadsereg szerves alkotórészének tekintendő.
  • június 21.Milan Hodža csehszlovák kormányfő megalakítja második kormányát.[2]

augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • augusztus 5. – A Szovjetunió meghirdeti a sztálini kormányzat egyik legtöbb áldozatot követelő politikai és etnikai kampányát az „ország megtisztítása” érdekében, amely kapcsán több mint 700 000 „szovjetellenes elem” elhurcolására, s kivégzésére kerül sor.
  • augusztus 8. – A japán-kínai háború során Peking közelében, sok áldozatot követelő súlyos összecsapásokra kerül sor.
  • augusztus 16. – A japán-kínai háború kiszélesedik. A japán légierő légidesszant alakulatai kínai városokat bombáznak.
  • augusztus 25. – Spanyolországban Francisco Franco csapatai elfoglalják Santander városát.
  • augusztus 27. – Franco tábornok, és Mussolini táviratot váltanak egymással, abból az alkalomból - ahogy Mussolini fogalmaz: „az olasz légionárus hadsereg a tíznapos kemény ütközetben nagy mértékben hozzájárult a santanderi fényes győzelemhez”[8] Megjegyzendő, hogy Olaszország egyike az ún. Benemavatkozási Bizottság tagállamainak, amely hivatott a térségben semleges államként, a békét megteremteni.

szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeptember 1. – A Spanyol Semlegességi Bizottság megbízásából a Földközi-tengeren ellenőrzést végző Hawock nevű torpedórombolót megtámadja egy ismeretlen felségjelzésű tengeralattjáró Baleár-szigetek térségében. Az ügy nagy nemzetközi felháborodást kelt.
  • szeptember 2. – A Valenciai-öböl térségében állomásozó Woodford nevű angol gőzöst ismeretlen, nemzetközi megkülönböztető zászlót nem viselő tengeralattjáró elsüllyeszti. A brit lapok Olaszországot emlegetik mindkét nemzetközi vizeken bekövetkezett incidens kapcsán, amit az olasz sajtó éles hangú cikkeiben visszautasít.
  • szeptember 3. – A görög partok közelében ismeretlen tengeralattjáró elsüllyeszt két szovjet tehergőzőst. Az ügy kapcsán ismét Olaszország neve kerül előtérbe.
  • szeptember 6. – A szovjet kormány római ügyvivője jegyzéket intéz Olaszország kormányához, amelyben határozottan állítja szemtanúkra hivatkozva, hogy olasz tengeralattjáró süllyesztette el három nappal korábban a görög partok térségében két teherhajóját. Ennek kapcsán elégtételt, és kártérítést követel a szovjet kormány. Az olasz kormány mind a felelősséget, mind pedig a vonatkozó kártérítési követelést visszautasítja.
  • szeptember 12. – Ünnepélyes külsőségek közepette, és Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadják a nagyközönségnek, a kormányzó nevét viselő budapesti hidat, a Boráros téren, amely ma Petőfi híd néven ismeretes.
  • szeptember 14. – Meghal Tomáš Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság első elnöke.

október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 1. – Több napos tartózkodásra Budapestre érkezik Pietro Badoglio, az a magas rangú olasz tábornok, akit ekkoriban „Abesszínia meghódítójának” titulálnak, és aki később, 1943-ban Olaszország kormány, és államfője lesz.
  • október 5.Franklin D. Roosevelt amerikai elnök megtartja chicagói úgynevezett „karanténbeszédét”.[9] amelyben egyebek mellett kifejti: „a rémuralom és az ököljog már fenyegetni kezdi a civilizáció egész alapjait, (...) s véget kell vetni a nemzetközi támadásoknak”.
A Haditengerészet Emlékművének avatása - 1937.10.10
  • október 10. – Az új budapesti Horthy Miklós híd budai hídfőjénél, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében leleplezik a magyar tengerész-emlékművet, amely később Budapest ostrománál elpusztul.

november[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

december[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • december 6. – Delbos francia külügyminiszter megkezdi 11 napos diplomáciai körútját, amely során a kisantant országainak külügyminisztereivel folytat tárgyalásokat bukaresti, belgrádi, és prágai látogatásai során, valamint Varsóban, a lengyel külügyminiszterrel. A tárgyalások homlokterében a Berlin-Róma tengely államaival szembeni külpolitikai egyeztetés áll.
  • december 11.Olaszország bejelenti kilépési szándékát a Népszövetségből, Németország korábbi döntéséhez hasonlóan.
  • december 13. – Japán elfoglalja Kína fővárosát, Nanjingot.
  • december 20. – Romániában választások kezdődnek, amelyeken a regnáló Tatarescu-kormány alul marad a szélsőjobboldali Vasgárda pártjával szemben. A szélsőjobboldali, és antiszemita nézetekkel is szimpatizáló Octavian Goga alakít kormányt a király megbízásából, aki a kinevezéssel a Vasgárda hatalmát kívánja ellenőrzése alá vonni.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Clinton Davisson, George Paget Thomson
Kémiai Walter Haworth, Paul Karrer
Orvosi-fiziológiai Szent-Györgyi Albert
Irodalmi Roger Martin du Gard
Béke Robert Cecil

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pesti Hírlap 1938 Évi Naptára, 50. oldal
  2. ^ a b c d Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 139. oldal, ISSN 0238-3748
  3. Pesti Hírlap 1938. évi naptára, 51. oldal.
  4. Pesti Hírlap 1938. évi naptára, 53. oldal.
  5. Zinner Tibor - Róna Péter: Szálasiék bilincsben - Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986. - ISBN 963-272-008-3
  6. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 394. p.
  7. ^ a b Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 44. p.
  8. Pesti Hírlap 1938. évi naptára, 63. oldal
  9. Németh István: Út a háború felé. A német külpolitika revízió és expanzió között, 1936-1939. In: Rubicon. XX. évf., 196. sz., 7. p. – 2009/6.
  10. Koós János hamis adatai - RTL Klub
  11. Három napon át ünnepli hetvenedik születésnapját Koós János
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1937 témájú médiaállományokat.