Chrudinák Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chrudinák Alajos
Született 1937. március 29. (77 éves)
magyar 1919-1946 Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, televíziós
Díjak Rózsa Ferenc-díj
SZOT-díj
Balázs Béla-díj
Arany Nimfa-díj
Széchenyi-emlékdíj
Kitüntetései 56-os Hősök Nagyjelvénye

Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. –) újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1955-56 között. Ezután beiratkozott az ELTE - BTK Sémi - filológia szakára. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól dolgozott a Magyar Rádiónál egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került még ebben az évben. 1965–1968 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–1977 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum, stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–1997-ig az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004-ig főmunkatársa. Napjainkban Mátracserpusztán él.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásnak köszönhető, hogy az MTV 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, Monte Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el munkásságát. A 2000 után induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult.

Tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1989-1990 között a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumának tagja
  • 1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja
  • 1993- Erdélyi Világszövetség tagja
  • 1998-1999-ig a Diplomatic Magazin főszerkesztője
  • 1996-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moszkva magyar diákszemmel (1970)
  • Erdély (1973)
  • Háború Ramadánkor (1973)
  • Harcok a magányos cédrus országában (1975)
  • Lesz-e béke az olajfák alatt? (1976)
  • Hadüzenet nélküli háború Afrika szarván (1977)
  • Háború a Szaharában (1979)
  • Biszmillah (1979)
  • Olajháború (1980)
  • Ostromzár (1982)
  • Volt egyszer egy ország (1983)
  • Kutyaszorító (1984)
  • Holtpont (1984)
  • Invázió (1985)
  • Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak (1986)
  • Mocsárháború (1987)
  • Ha megdobnak kővel…(1988)
  • Mikor Csíkból elindultam… (1988)
  • Vasfüggöny (1989)
  • Le kell rombolni a félelem falát: Tőkés László református lelkész (1989)
  • A temesvári forradalom (1989)
  • Mit ér az ember, ha magyar? (1991)
  • Benes-dekrétum (1991) Zsidó extremisták (1996)
  • Egy diktatúra anatómiája (1997)
  • Arafat kontra Peresz (1997)
  • Szamaritánusok (1998)
  • Meghalt a király, éljen a király (1998)
  • Trianoni tragédia (2001)
  • A dákoromán ideológia (2001)
  • Arabia Felix (2002) Velem vagy ellenem (2002)
  • Kik a terroristák (2002)
  • Háborúból háborúba (2003)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]