Antall József (politikus, 1932–1993)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antall József
Antal jozsef paloznaki szobra.JPG
Antall József mellszobra Paloznakon
A harmadik magyar köztársaság 2. miniszterelnöke
Hivatali idő
1990. május 23.1993. december 12.
Előd Németh Miklós
Utód Boross Péter
Elnök Göncz Árpád

Született 1932. április 8.
magyar 1919-1946 Pestújhely
Elhunyt 1993. december 12. (61 évesen)
magyar Budapest
Párt MDF
Választókerület Budapesti lista

Házastársa Fülepp Klára
Foglalkozás tanár, könyvtáros, muzeológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József témájú médiaállományokat.

Dörgicsei és kisjenei Antall József Tihamér (Pestújhely, 1932. április 8.Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.

Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idősebb Antall József és feleségének sírja a Farkasréti temetőben, Budapesten. (Farkasréti temető: 26/1-1-64)

Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKGP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a második világháború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.

Édesanyja Szűcs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő, nyugdíjba vonulása előtt a népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1927-1935 között országgyűlési képviselő.

Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edit. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter.

Feleségétől, Fülepp Klárától két gyereke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Antall 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1950-ben érettségizett. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának 12 évig volt a hallgatója, 1950 és 1954 között nappali, majd után kiegészítő szakon tanult. Történelem-magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Szakdolgozatát Eötvös József népiskolai politikájából, bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról valamint az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Néprajzi, antropológiai, jogi, közgazdasági és orientalisztikai tárgyakat is hallgatott.

Életút a miniszterelnökségig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően a szovjet és a magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után bár is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattok ellene. Ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi eljárással, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.

Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója volt az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott. 1968 és 1990 között szerkesztője illetve főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek. Kutatásai kapcsán számos alkalommal került kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.

Először 1974-ben kapott nyugati országba szóló útlevelet, ekkor előbb Svájcba hívták, majd az NSZK-ban tartott több egyetemen is előadást (Düsseldorf, Marburg, Köln, Bonn, München).

Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.

Visszatérés a politikába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyertese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.

Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

Halála és temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokér-rendszer rákja) állapítottak meg nála. Októberben, két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték, de fél év múlva a rák kiújult.[1] Halála előtt egy nappal Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki. A családján kívül csak kabinetfőnökét, Marinovich Endrét, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, Kajdi Józsefet és Boross Pétert fogadta, telefonon Tölgyessy Péterrel és Orbán Viktorral beszélt még.[2] Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.

Temetése 1993. december 18-án szombaton déli 12 órakor vette kezdetét, a koporsót a Kupolateremből az Országház előtt felállított ravatalhoz vitték ki. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Sütő András író és Bolberitz Pál címzetes apát búcsúztatták. Innét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe indult a menet, ahol a politikust Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József főrabbi és Tőkés László nagyváradi református püspök mondtak beszédet a sírnál.

Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter belügyminiszter lett.

Antall József síremléke a Kerepesi temetőben, a Fiumei úti sírkertben. Melocco Miklós szobrász műve.
Antall József mellszobra a Tabánban - Veres Gábor alkotása, 2003.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Antall Józsefnek Magyarországon elsőként a Fejér megyei Mány községben állítottak szobrot – Domonkos Béla alkotását –, 1996-ban, id. Szabó Zoltán helyi lakos kezdeményezésére. Ezt az emlékművet a felállítása óta már restaurálni is kellett (2011-ben), mivel a gránitlapokkal burkolt talapzata a rossz ragasztási technológia miatt szétfagyott, és megrongálták a területet körülvevő kerítést is. [1]. A felújított szobrot a néhai miniszterelnök születésének 79. évfordulóján, 2011. április 8-án avatták. [2]
  • Mány után Csongrádon (2000. augusztus 13.), a Vas megyei Jánosházán (2001), majd 2002 márciusában a horvát fővárosban, Zágrábban állítottak szobrot Antall Józsefnek. [3] Csongrádon a piroskavárosi templomhoz került a politikus szobra, avatása előtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, szentbeszédében méltatva a néhai miniszterelnök érdemeit. A szentmise befejezésekor a templom plébánosa elmondta, hogy Antall József halála előtti napokban Bolberitz Pál, a miniszterelnök lelki vezetője éppen ebben a csongrádi templomban tartott lelkigyakorlatot, és innen vitte a betegek szentségét a miniszterelnöknek. A szobrot Dávid Ibolya igazságügyi miniszter leplezte le, és Gyulay Endre szentelte meg. A közadakozásból készült bronz mellszobor Varga István Luigi szobrászművész alkotása. [4]
  • Szombathelyen 2002. tavaszán állítottak emléket a néhai miniszterelnöknek, a Petőfi Sándor utca és a Kőszegi utca sarkán. Eredetileg az érintett kis teret is Antall Józsefről szerették volna elnevezni, ez a terv azonban meghiúsult. A mellszobor Veres Gábor szobrászművész alkotása, és 2002. április 8-án, Antall József születésének 70. évfordulóján avatták fel. [5]
  • Miskolci, bronzból készült portrészobra Jószay Zsolt alkotása, melyet 2003. december 5-én avattak fel a Miskolci Nemzeti Színház mögötti téren, amely azóta úgyszintén a néhai politikus nevét viseli. [6]
  • Szintén 2003-ban került felavatásra Antall József mellszobra a fővárosi (I. kerületi) Apród utcában is, a Szarvas csárda és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár épülete között, a vár déli feljárójának elején. A gránit talapzaton álló bronzszobor Veres Gábor és Pomsár András alkotása, felállítási helye pedig arra is utal, hogy Antall az 1964-ben megnyílt orvostörténeti intézmény munkatársa volt, előbb tudományos kutatóként, majd igazgatóhelyettesként, 1974-1990 közt pedig főigazgatóként. [7] Ez utóbbi szobrot a felállítása óta többször is megrongálták, vörös festékkel öntötték le. [8]
  • 2003-ban állítottak szobrot Antall József emlékére a fővárosi XV. kerületben, a Pestújhelyi téren is, a volt miniszterelnök ugyanis Pestújhelyen született, ott is járt iskolába, sőt családja a városrész alapítói közé tartozik. Ez utóbbi szobor sorsa szintén viszontagságosan alakult: 2007-ben két alkalommal is ellopták [9]. A bronzból készült fejszobor először 2007. májusában tűnt el, de négy nappal később rátaláltak egy XXI. kerületi családi ház előtt. Másodjára, 2007. november elején vélhetően fémgyűjtők lopták el a szobrot, Hajdu László kerületi polgármester akkori nyilatkozata szerint erre utalt, hogy az elkövetők a szobrot tartó két, másfél centis acélrudat is el tudták vágni.
  • Szintén 2003-ban emeltek emlékművet Antall József emlékére a balatonfüredi Tagore sétányon. Az emlékmű Balatonfüred Önkormányzata, a Demján Sándor Alapítvány, Kő Pál, illetve a veszprémi Reguly Alapítvány felajánlásából, illetve közadakozásból valósult meg, május 23-i avatásán részt vett Orbán Viktor és Dávid Ibolya is. [10]
  • 2004. április 30-án a Balaton-felvidéki Paloznak községben is szobrot állítottak dr. Antall József emlékére. A bronz fejszobor a falu templomkertjében áll. A község vélhetően azért tartotta fontosnak, hogy szobrot állítson a politikus emlékére, mert miniszterelnökként Antall József avatta fel a paloznaki Faluházat (amint erről egy, a Polgármesteri Hivatalra kihelyezett emléktábla is tanúskodik). A szobrot ugyancsak Jószay Zsolt szobrászművész készítette, öntését pedig Varga Imre szoboröntő mester végezte. [11]

Megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

    • A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is.)
    • Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Közli Antall József Semmelweis kutatásait.)
  • Antall József: Modell és valóság. 1-2. köt. Bp., 2007.

Nagyobb szakkönyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stamps of Hungary, 113-10.jpg
Antall József szobra Miskolcon
  • Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566-1621. Szerk.: Antall József et al. Bp., 1971. Medicina.
  • Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851-1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina.
  • Képek a gyógyítás múltjából. Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina. (Több nyelven, több kiadásban)
  • Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi.
  • Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestin. Red. Antall, József et al. Budapest, 1976. SOMKL.
  • Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina.
  • Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina.
  • Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina. (Több nyelven is megjelent)
  • Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat.
  • Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI.
  • Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina.
  • Kosáry Domokos - Németh G. Béla (szerk.): 1848-1867. Írta: Antall József et al. Bp., 1985. MTA.
  • Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et al. Bp., 2002. M. Országgyűlés.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antall József családfája
Antall József
(Pestújhely, 1932. ápr. 8. –
Budapest, 1993. dec. 12.)
miniszterelnök
Apja:
Antall József
(Oroszi, 1896. márc. 28. –
Budapest, 1974. júl. 24.)
jogász, miniszter
Apai nagyapja:
Antall Lajos
(Oroszi, 1875. aug. 2. –
Doba-Somlóhegy, 1936. júl. 19.)
fűszerkereskedő, mészárossegéd
Apai nagyapai dédapja:
Antall Lajos
(Oroszi, 1848. ápr. 7. – 1877)
Apai nagyapai dédanyja:
Fülöp Rozália
(Kemenesszentmárton, 1853. máj. 14. – 1880)
Apai nagyanyja:
Balogh Mária
(Bársonyos, 1874. szep. 23. – 1965. jún. 14.)
Apai nagyanyai dédapja:
Balogh József
Apai nagyanyai dédanyja:
Harsányi Mária
Anyja:
Szücs Irén
(Rákospalota, 1905. máj. 16.–
Budapest, 1991.)
Anyai nagyapja:
Szücs István
(Szirák, 1867. júl. 23.–
Budapest, 1953. máj. 7.)
politikus, helyettes államtitkár
Anyai nagyapai dédapja:
Frankl Hermann
Anyai nagyapai dédanyja:
Steiner Katalin
Anyai nagyanyja:
Staudinger Jolán
(Gyón, 1877. júl. 16.–
Budapest, 1961. nov. 19.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Staudinger Lipót
(? –1919)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Pray Flóra
(Jászberény, 1857. nov. 7–
Budapest, 1918. nov. 29.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jeszenszky Géza: 75 éve született Antall József – 2007. április 6.
  2. Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. 98. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József (politikus, 1932–1993) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Antall József témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Németh Miklós
Magyarország miniszterelnöke
1990–1993
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Boross Péter
A Magyar Demokrata Fórum elnökei
elődje
Bíró Zoltán
Antall József

1989. okt. 21.1993. dec. 12.
(hivatalosan 1994. február 19-éig)

utódja
Für Lajos