Csurka István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csurka István
Csurka Istvan.jpg
Csurka István az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június 3.
Született 1934. március 27.
Budapest
Elhunyt 2012. február 4. (77 évesen)
Budapest[1]

Csurka István az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Csurka István (Budapest, 1934. március 27.Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán diplomázott.[2] Az 1956-os forradalom alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre Kistarcsára internálták[2], majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték III/III-as ügynöknek.[3] A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat.[2] 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.

1988-89-ben tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.[2]

1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.[4] A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.

1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek azóta is elnöke, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998 – 2002 között.

Csurka István a Szárszó 1993 Konferencián

2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

2012. február 18-án temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkert ’56-os hősök parcellájába.[2] Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.[5]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az Európai Unióba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novellák, regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drámák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58; ugyanitt nyolcvannégy színházi felvétel is látható.[6]

Megfilmesített művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurka István témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Csurka István témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Insignia Hungary Political Party MIÉP.svg A MIÉP elnökei
Előző elnök:
Csurka István

19932012

Következő elnök:
Fenyvessy Zoltán