Csurka István

Csurka István
Csurka István az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június 3.
Született	Budapest 1934. március 27.
Elhunyt	Budapest 2012. február 4. (77 évesen)
Csurka István az IMDb-n Csurka István a PORT.hu-n

Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.

Életrajz

A Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán diplomázott. Az 1956-os forradalom alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre Kistarcsára internálták, majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték III/III-as ügynöknek. A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.

1988-89-ben tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.

1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat. A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.

1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek azóta is elnöke, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998 – 2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

2012. február 18-án temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkert ’56-os hősök parcellájába. Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.

Politika

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az EU-ba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

Irodalmi munkássága

Novellák, regények

• Hamis tanú (regény, 1959)
• A ló is ember (novelláskötet, 1968)
• Nász és pofon (novelláskötet, 1969)
• Kint az életben (novelláskötet)
• A kard (filmnovella)
• A csodaló (kisregények)

Drámák

• Ki lesz a bálanya (1962)
• Szájhős (1964)
• Moór és Paál (1965)
• Az idő vasfoga (1967)
• Deficit (1970)
• Döglött aknák (1971)
• Szék, ágy, szauna (1972)
• Eredeti helyszín (1976)
• Nagytakarítás (1977)
• Versenynap (1977)
• Házmestersirató (1980)
• A hatodik koporsó (2011)
• Írószövetségek harca (2011)

Megfilmesített művei

• Amerikai cigaretta (1977)
• Gálvölgyi János műsora (1989)
• Hét tonna dollár (1973)
• Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
• A kard (1977)

Díjak

• József Attila-díj (1969, 1980)
• Alföld-díj (1980)

Források

• Életrajz és program az Origón
• A MIÉP története

További információk

• Csurka István életrajz
• Csukás István: Csurka István ötven éves (vers)
• A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945-1975, [1]
• Csurka István: Néhány gondolat… – scribd.com
• Csurka István a PORT.hu-n
• Csurka István: Vasárnapi jegyzetek. – A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság-jában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek. Püski Kiadó Bt. – Magyar Fórum Kiadó Kft.; Bp., 1991. ISBN 963-7845-60-7 .

A MIÉP elnökei
Előző elnök: –	Csurka István 1993 – 2012	Következő elnök: –