Gellért Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gellért Endre
Született 1914. október 1.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1960. március 1. (45 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Regéczy Margit
Foglalkozása rendező, főiskolai tanár
Gellért Endre sírja a Farkasréti temetőben. Pátzay Pál alkotása.

Gellért Endre (Budapest, 1914. október 1.Budapest, 1960. március 1.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező, főiskolai tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Margit körúti, majd a Rökk Szilárd utcai iskolába járt, gimnáziumi tanulmányait a Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban végezte. 1932-ben jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, amit 1935-ben végzett el. A Magyar Színházhoz szerződött, később a Vígszínház tagja lett. 1935-ben beiratkozott a budapesti egyetem művészettörténeti szakára. Fél év után abbahagyta tanulmányait, mivel színházi elfoglaltságai miatt nem tudta tovább folytatni. 1938-ban a Független Színpad színésze lett, majd rendezője. Első rendezése 1939-ben Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői című vígjátékának rendezése volt. A Színészkamarától 1939-ben kapott működési engedélyt. Órakereskedőnél dolgozott, majd tisztségviselő és lektor volt a Nyugat Könyvkiadónál. 1939-től 1940-ig katonai szolgálatot teljesített. Kimenői alkalmával fellépett a Vigadóban rendezett irodalmi esteken. 1941-ben két hétre ismét behívták, majd 1942-ben ismét. Ekkor egészségi okok miatt leszerelték. 1944-ben ismét behívták, innen 1944. december 6-án megszökött, s a Velencei-tó-tól gyalog indult Budapestre. 1945. február 2-án érkezett a fővárosba. A Nemzeti Színház színésze, később segédrendezője, majd rendezője, 1950-től főrendezője lett. 1945 óta óra adó tanárként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1946-tól rendes tanára lett. 1948. január 1-jétől a színtanszak vezetőjévé nevezték ki. 1947-ben Párizsban járt egy ösztöndíj keretében. 1950 nyarán feleségül vette Regéczy Margitot, aki rádió bemondónő volt. 1950 és 1960 között kiemelkednek a George Bernard Shaw-darabok rendezései (Szerelmi házasság, Tanner John házassága, Pygmalion), s nevéhez fűződik 1954-ben, az addig betiltott Az ember tragédiája színpadra állítása. Utolsó színpadi rendezése Csehov: Ványa bácsi című darabja volt. 1960. március 1-jén öngyilkosságot követett el[1].

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helyünk a deszkákon

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Endre témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]