Makk Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makk Károly
P1010882-a.jpg
Makk Károly, Budapest, Millenáris park, 2010-07-21.
Született 1925. december 23. (88 éves)
magyar 1919-1946 Berettyóújfalu
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró, színész
Díjak Kossuth-díj (1973)

Makk Károly az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Makk Károly (Berettyóújfalu, 1925. december 23.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Makk Kálmán mozigépész révén nemcsak a mozi szó szerinti közelsége adatott meg neki gyermekkorában, hanem érettségi után egy gyakornoki állás is a budapesti Hunnia Filmgyárban. Budapesten iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakára, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Innen hívta őt a filmszakmába Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban már a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Radványi Gézával. A Valahol Európában című Radványi-filmben ügyelő volt, és dolgozott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett. 1950-ben azonban Máriássy Félix őt választotta asszisztensének a Kis Katalin házassága című filmjéhez, így kapott diplomát. 1951 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1954-ben, 10 éves szakmai gyakorlat után elkészíthette első játékfilmjét Szigligeti Ede vígjátéka alapján. A Liliomfi a kor (1954) egyik legnézettebb filmje lett, főként bájos és humoros biedermeier történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedő színészi játéknak köszönhetően (Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor). Az 1955-ben készült A 9-es kórterem – sematikus vonásai ellenére – magán hordta a neorealizmus és Antonioni hatását. Ettől kezdve Makk Károly évente forgat filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig 1-1 kiemelkedő alkotást. A Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad közül így emelkedik ki az 1958-ban készített Ház a sziklák alatt, ez a komor lélektani kamaradráma, a múlt, a háború, az örökség terheitől szabadulni nem tudó, balsorsa felé végzetesen sodródó férfi filmnyelvileg is releváns drámája. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, ill. a magyar-román koprodukcióban készült Bolondos vakáció után készült el 1970-ben a Szerelem Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával, máig a legnagyobb Makk-film. Az ezt követő Macskajáték az Örkény-mű nyomán, a Szkalla nővérek tragikomikus története formanyelvi bravúr, az Egy erkölcsös éjszaka pedig hangulatos, megkapó kor- és lélekrajz Hunyady Sándor novellájából, a Vöröslámpás házból. Az 1970-es évekre vált egyértelművé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és miliőteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz. Ideális partnere e filmekben Tóth János operatőr. 1975 óta egyetemi tanár. Az 1980-as évek elején Makk ismét remekművel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejű korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözőséghez való emberi jog tragikus ellehetetlenülésének ábrázolása is.

2012-ben Berettyóújfaluban felavatta a Makk Kálmán Filmszínházat.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Drága kisfiam (1978)
  • A téglafal mögött (1979)
  • Két történet a félmúltból (1980)
  • Egymásra nézve (1982)
  • A vadász (Die Jäger; 1982)
  • Játszani kell (1984)
  • Az utolsó kézirat (1986)
  • Magyar rekviem (1991)
  • Egy tubarózsa (1994)
  • Eine Mutter kämpft um ihren Sohn (1994)
  • Szeressük egymást gyerekek! (1996)
  • A játékos (1997)
  • Waterloo-i győzelem (2000)
  • Rejtélyes viszonyok (2002)
  • Garas Dezső-portré (2002)
  • A boldogság felé indultam én… (2002)
  • Egy hét Pesten és Budán (2003)
  • Lili (2003)
  • Boldog napok, hulló csilagok (2006)
  • Márió, a varázsló (2007)
  • In memoriam Bacsó Péter (2009)
  • Így, ahogy vagytok (2010)
  • Az ötlet
  • Nők apróban
  • Esküvő Gerelypusztán

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Makk Károly – egy filmrendező világa. – Budapest, Noran, 2006. ISBN 963-7416-70-6 (Szerkesztette: Balikó Helga, Létay Vera, Kőrössi P. József)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]