Váradi Hédi
| Váradi Hédi | |
| Váradi Hédi az "Alba Régia" című filmben (1961) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1929. szeptember 22. |
| Származás | magyar |
| Elhunyt | 1987. április 11. (57 évesen) |
| Házastárs | Bessenyei Ferenc (elváltak) |
| Pályafutása | |
| Híres szerepei | Titánia Shakespeare: Szentivánéji álom |
| Díjai | |
| Kossuth-díjak | |
| 1975 | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1960 | |
| Kiváló művész | |
| 1973 | |
| Érdemes művész | |
| 1968 | |
|
|
|
| IMDb-adatlap | |
| PORT.hu-adatlap | |
Váradi Hédi (Újpest, 1929. szeptember 22. – Budapest, 1987. április 11.) magyar színésznő.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg egymással, sok évvel később ő is ellátogat ide egy-egy előadásra. Két testvére volt, akikkel együtt nézte a műkedvelő szülők színielőadásait, példájuk indította el a gyermeket a színészi pályán.
Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után 18 évesen elsőre bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az induló osztályban olyan művészekkel került össze, mint Szemes Mari, Psota Irén, Berek Kati, Horváth Teri, Soós Imre, akikkel együtt is élt a Horváth Árpád Színészkollégiumban. Legkedvesebb tanára Gellért Endre volt.
Hosszú ideig volt Bessenyei Ferenc felesége, akitől azonban elvált.
Hosszú, súlyos betegségben hunyt el, nem engedte meg az életmentő műtét elvégzését. Sírja a Fiumei úti temetőben található, apja, Váradi István mellett nyugszik.
Pályája [szerkesztés]
A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. A Nemzetiben eltöltött 23 éve alatt azonban voltak olyan évadok, amikor nem kapott szerepet. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, "haknizott", illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt.
Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert.
Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek.
Főbb színházi szerepei [szerkesztés]
- Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Cleopatra (George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra) (1955)
- Mira (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom)
- Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Ágnes (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak)
- Charlotte Corday (Weiss: Marat/Sade)
- Maggie (Arthur Miller: A bűnbeesés után)
- Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Kalipszó, Heléné, Kirké (Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei)
- Helene (Loleh Bellon: A csütörtöki hölgyek)
- Kszenyija (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)
- Viktória Maugham-Nemes László-Nádas Gábor-Szenes Iván: Imádok férjhez menni
Filmjei [szerkesztés]
Játékfilmek [szerkesztés]
- Dalolva szép az élet (1950)
- Kiskrajcár (1953)
- Föltámadott a tenger I-II. (1953)
- Ifjú szívvel (1953)
- Mese a tizenkét találatról (1956)
- A tettes ismeretlen (1957)
- Gerolsteini kaland (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Vasvirág (1958)
- Micsoda éjszaka (1958)
- Kölyök 1959)
- Fapados szerelem (1959)
- Egy régi villamos (1960 - rövid film)
- Alba Regia (1961)
- Puskák és galambok (1961)
- Délibáb minden mennyiségben (1961)
- Meztelen diplomata (1963)
- Már nem olyan időket élünk (1963)
- Az orvos halála (1965)
- Harlekin és szerelmese (1966)
- Kötelék (1967)
- Dóra jelenti (1968)
- Pokolrév (1969)
- Az örökös (1969)
- Van, aki forrón szereti (1970)
- Nápolyt látni és... (1972)
- Az utolsó kézirat (1986)
Tévéfilmek [szerkesztés]
- A mama (1958)
- Vihar a Sycomore utcában (1960)
- Hotel Germánia (1962)
- Ne éljek, ha nem igaz (1962)
- Gömböc (1962)
- Utak (1963)
- Az utolsó budai pasa (1963)
- Hivatalos utazás (1963)
- Menazséria (1964)
- Amerikából jöttem (1965)
- Az asszony és az igazság (1966)
- Oly korban éltünk 1-5. (1966-67)
- Germán vakáció (1967)
- Könnyű kis gyilkosság (1967)
- Három találkozás (1968)
- Nyomozók társasága (1969)
- Tévedni isteni dolog (1970)
- Asszonyok mesélik (1970)
- Kérem a következőt! (1974 - rajzfilmsorozat)
- Egy gazdag hölgy szeszélye (1986)
Egyéb [szerkesztés]
- Portréfilm (Magyar Televízió, 1985. szeptember 22.)
- Én most énekelek (önálló tv-műsor, 1985)
- Mazsola és Tádé mesefilmben (1969-1971) Tádé hangja
- Frakk a macskák réme mesefilmben (1972-1986) Szerénke hangja
- Stop! Közlekedj okosan! (1971) Macska hangja
- Frédi és Béni (Irma hangja)
Díjai [szerkesztés]
Emlékezete [szerkesztés]
Tizenhat évvel a halála után, a Budapest, V. kerület Hercegprímás utca 2. szám alatti lakóhelyén a Főpolgármesteri Hivatal emléktáblát helyezett el, amelyet Schiffer János főpolgármester-helyettes avatott fel 2003. április 11-én.
Irodalom [szerkesztés]
- Váradi Hédi: Örömhír (Maszk és toll, Film, Színház, Muzsika, 1986. május 10.)
- Fellegi Tamás: Randevú a képernyőn (Képes 7, 1986. május 10)
- Kőröspataki Kiss Sándor: Váradi Hédi halálára (Új Tükör, 1987. április 19.)
- Dallos László: Váradi Hédi (Film, Színház, Muzsika, 1987. április 18.)
Források [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon
- Színészkönyvtár
- Magyar Rádió Hangalbum 2010. február 20-ai adása
|
|||||
|
||||||||||||||

