Váradi Hédi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradi Hédi
Váradi Hédi Alba Regia 1961.jpg
Váradi Hédi az "Alba Régia" című filmben (1961)
Életrajzi adatok
Született 1929. szeptember 22.
magyar 1919-1946 Újpest
Származás magyar magyar
Elhunyt 1987. április 11. (57 évesen)
magyar Budapest
Házastársa Bessenyei Ferenc (elváltak)
Pályafutása
Híres szerepei Titánia
Shakespeare: Szentivánéji álom
Díjai
Kossuth-díj 1975
Jászai Mari-díj 1960
Kiváló művész 1973
Érdemes művész 1968

Váradi Hédi az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Váradi Hédi (Újpest, 1929. szeptember 22.Budapest, 1987. április 11.) Kossuth és Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Magyarország érdemes és kiváló művésze.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg egymással, sok évvel később ő is ellátogat ide egy-egy előadásra. Két testvére volt, akikkel együtt nézte a műkedvelő szülők színielőadásait, példájuk indította el a gyermeket a színészi pályán.

Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után 18 évesen elsőre bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az induló osztályban olyan művészekkel került össze, mint Szemes Mari, Psota Irén, Berek Kati, Horváth Teri, Soós Imre, akikkel együtt is élt a Horváth Árpád Színészkollégiumban. Legkedvesebb tanára Gellért Endre és Ónody Márta volt.

Hosszú ideig volt Bessenyei Ferenc felesége, akitől azonban elvált. 1951-ben ismerkedtek meg, házasságuk hivatalosan 1961.09.08-tól 1963.03.04-ig tartott.[1]

Hosszú, súlyos betegségben hunyt el, nem engedte meg az életmentő műtét elvégzését. Sírja a Fiumei úti temetőben található, apja, Váradi István mellett nyugszik.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. A Nemzetiben eltöltött 23 éve alatt azonban voltak olyan évadok, amikor nem kapott szerepet. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, „haknizott”, illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt.

Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert.

Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek.

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mama (1958)
  • Vihar a Sycomore utcában (1960)
  • Hotel Germánia (1962)
  • Ne éljek, ha nem igaz (1962)
  • Gömböc (1962)
  • Utak (1963)
  • Az utolsó budai pasa (1963)
  • Hivatalos utazás (1963)
  • Menazséria (1964)
  • Amerikából jöttem (1965)
  • Az asszony és az igazság (1966)
  • Oly korban éltünk 1-5. (1966-67)
  • Germán vakáció (1967)
  • Könnyű kis gyilkosság (1967)
  • Három találkozás (1968)
  • Nyomozók társasága (1969)
  • Tévedni isteni dolog (1970)
  • Asszonyok mesélik (1970)
  • Kérem a következőt! (1974 - rajzfilmsorozat)
  • Szerelmes sznobok (1983) Forrás: http://www.imdb.com/title/tt2248976/combined
  • Egy gazdag hölgy szeszélye (1986)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Portréfilm (Magyar Televízió, 1985. szeptember 22.)
  • Én most énekelek (önálló tv-műsor, 1985)
  • Mazsola és Tádé mesefilmben (1969-1971) Tádé hangja
  • Frakk a macskák réme mesefilmben (1972-1986) Szerénke hangja
  • Stop! Közlekedj okosan! (1971) Macska hangja
  • Frédi és Béni (Irma hangja)

Cd-k, hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkas Ferenc - Ják Sándor: Az egér és az oroszlán

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váradi Hédi sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42-új.

Tizenhat évvel a halála után, a Budapest, V. kerület Hercegprímás utca 2. szám alatti lakóhelyén a Főpolgármesteri Hivatal emléktáblát helyezett el, amelyet Schiffer János főpolgármester-helyettes avatott fel 2003. április 11-én.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bessenyei Ferenc élete. bessenyei.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Váradi Hédi témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]