Váradi Hédi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradi Hédi
Váradi Hédi Alba Regia 1961.jpg
Váradi Hédi az "Alba Régia" című filmben (1961)
Életrajzi adatok
Született 1929. szeptember 22.
magyar 1919-1946 Újpest
Származás magyar magyar
Elhunyt 1987. április 11. (57 évesen)
magyar Budapest
Házastársa Bessenyei Ferenc (elváltak)
Pályafutása
Híres szerepei Titánia
Shakespeare: Szentivánéji álom
Díjai
Kossuth-díj 1975
Jászai Mari 1960
Kiváló művész 1973
Érdemes művész 1968

Váradi Hédi az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Váradi Hédi (Újpest, 1929. szeptember 22.Budapest, 1987. április 11.) magyar színésznő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg egymással, sok évvel később ő is ellátogat ide egy-egy előadásra. Két testvére volt, akikkel együtt nézte a műkedvelő szülők színielőadásait, példájuk indította el a gyermeket a színészi pályán.

Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után 18 évesen elsőre bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az induló osztályban olyan művészekkel került össze, mint Szemes Mari, Psota Irén, Berek Kati, Horváth Teri, Soós Imre, akikkel együtt is élt a Horváth Árpád Színészkollégiumban. Legkedvesebb tanára Gellért Endre és Ónody Márta volt.

Hosszú ideig volt Bessenyei Ferenc felesége, akitől azonban elvált.

Hosszú, súlyos betegségben hunyt el, nem engedte meg az életmentő műtét elvégzését. Sírja a Fiumei úti temetőben található, apja, Váradi István mellett nyugszik.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. A Nemzetiben eltöltött 23 éve alatt azonban voltak olyan évadok, amikor nem kapott szerepet. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, „haknizott”, illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt.

Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert.

Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek.

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dalolva szép az élet (1950)
  • Kiskrajcár (1953)
  • Föltámadott a tenger I-II. (1953)
  • Ifjú szívvel (1953)
  • Mese a tizenkét találatról (1956)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Gerolsteini kaland (1957)
  • Éjfélkor (1957)
  • Vasvirág (1958)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Kölyök (1959)
  • Fapados szerelem (1959)
  • Egy régi villamos (1960 - rövid film)
  • Alba Regia (1961)
  • Puskák és galambok (1961)
  • Délibáb minden mennyiségben (1961)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Már nem olyan időket élünk (1963)
  • Az orvos halála (1965)
  • Harlekin és szerelmese (1966)
  • Kötelék (1967)
  • Dóra jelenti (1968)
  • Pokolrév (1969)
  • Az örökös (1969)
  • Van, aki forrón szereti (1970)
  • Nápolyt látni és… (1972)
  • Az utolsó kézirat (1986)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mama (1958)
  • Vihar a Sycomore utcában (1960)
  • Hotel Germánia (1962)
  • Ne éljek, ha nem igaz (1962)
  • Gömböc (1962)
  • Utak (1963)
  • Az utolsó budai pasa (1963)
  • Hivatalos utazás (1963)
  • Menazséria (1964)
  • Amerikából jöttem (1965)
  • Az asszony és az igazság (1966)
  • Oly korban éltünk 1-5. (1966-67)
  • Germán vakáció (1967)
  • Könnyű kis gyilkosság (1967)
  • Három találkozás (1968)
  • Nyomozók társasága (1969)
  • Tévedni isteni dolog (1970)
  • Asszonyok mesélik (1970)
  • Kérem a következőt! (1974 - rajzfilmsorozat)
  • Egy gazdag hölgy szeszélye (1986)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Portréfilm (Magyar Televízió, 1985. szeptember 22.)
  • Én most énekelek (önálló tv-műsor, 1985)
  • Mazsola és Tádé mesefilmben (1969-1971) Tádé hangja
  • Frakk a macskák réme mesefilmben (1972-1986) Szerénke hangja
  • Stop! Közlekedj okosan! (1971) Macska hangja
  • Frédi és Béni (Irma hangja)

Cd-k, hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkas Ferenc - Ják Sándor: Az egér és az oroszlán

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váradi Hédi sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42-új.

Tizenhat évvel a halála után, a Budapest, V. kerület Hercegprímás utca 2. szám alatti lakóhelyén a Főpolgármesteri Hivatal emléktáblát helyezett el, amelyet Schiffer János főpolgármester-helyettes avatott fel 2003. április 11-én.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]