Fellegi Tamás (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lásd még: Fellegi Tamás (egyértelműsítő lap)

Fellegi Tamás
Született 1930. március 10. (84 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
szerkesztő,
rendező

Fellegi Tamás (Budapest, 1930. március 10.) magyar újságíró, szerkesztő, rendező.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt vaskereskedő édesapjának elkobozták a vagyonát, munkaszolgálatra hívták be, deportálták, és meg is ölték.

Fellegi Tamás pályája 1948-ban az MTI újságíró gyakornokaként indult. Még gyakornok volt, amikor kinevezték az akkor alakult kulturális rovat élére, később pedig a belpolitikai rovat vezetője lett.

1952-ben a Magyar Rádióhoz helyezték, ahol a mai Krónika elődjénél kezdett, majd a Nők félórája műsorhoz került. Egy év után jelentős műsorokat csinálhatott (a vasárnapi Épülő Szép Hazánk és a keddi és pénteki Tegnaptól-holnapig).

1955-ben, miután Földes Pétert eltávolították, a hírszerkesztőség helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1957 januárjában azonban felfüggesztették a forradalom alatti "ellenséges" magatartása miatt, majd fegyelmivel elbocsátották.

Nyolc hónapig munkanélküli volt, ekkor a Budapest Filmstúdiónál kapott munkát, Benke Valéria ajánlására. Szerkesztő lett, később szerkesztő-rendező, majd főszerkesztő-helyettes.

1963-ban a Magyar Rádió és Televízióhoz hívták. 1964-ben megszervezte az intézmény kulturális rovatát. Ez a rovat készítette a Barangolás című műsort, a római olimpia idején pedig a Szellemi Olimpia című vetélkedő sorozatot.

Ő alapította a Szórakoztató- és Zenei Főosztályt, amely olyan műsorokat készített, mint a Nyílik a rózsa, a Röpülj Páva, az Aranypáva, a Táncdalfesztivál, a Nemzetközi Karmesterverseny, a TV bérlet (hangversenysorozat), a Zenés TV Színház és a Jó estét Magyarország.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lánya Mária, fia a politológus-politikus-üzletember Fellegi Tamás.

Tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyári szünet (1963)
  • Hólabda (1963)
  • Szeptember végén…(1963)
  • Nemcsak a Balaton van a világon (1964)
  • Szellemi Olimpia – vetélkedő sorozat (1964)
  • A kultúra történelemkönyvéből: Balázs Béla, Madách Imre, Szerb Antal (1964)
  • Lear Király – színházi közvetítés (Nemzeti Színház + riport, 1964)
  • Belépés csak TV nézőknek – Mosonyi utca (1964)
  • Belépés csak tévénézőknek – BRFK (1964)
  • A parancs – Pécsi Balett (1964)
  • Prometheus – Pécsi Balett (1965)
  • Partok és kikötők – riportfilm Rostockról (1965)
  • Szerencsés hajózást – zenés szórakoztató műsor (1965)
  • Tizenkét szék – vetélkedő sorozat (1969-70)
  • Szilveszter – (1971)
  • Odüsszeusz – Hofi Géza (1973)
  • Fekete-fehér –Budapest vetélkedő sorozat
  • Ötszemközt – sorozat (riporter: Vitray Tamás

Szerkesztő, író, dramaturg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közbejött apróság – Pongrácz Zsuzsa-Bednai Nándor
  • Könnyű kis gyilkosság – Rényi Tamás
  • Nyomozók társasága – (2 epizód) magyar-francia koprodukció, Rényi Tamás (1970)
  • Sólyom a sasfészekben – (4 részes) Szőnyi G. Sándor
  • Az aranykesztyű lovagjai – (4 részes) Keleti Márton (1968)
  • Jókai: Vasrács – Rényi Tamás (1971)
  • Ebédeljen nálunk – sorozat, Csenterics Ágnes
  • Enter – sorozat, Csenterics Ágnes (1992-1994)
  • Közös úton - egy hazában – sorozat, Csenterics Ágnes (2001)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]