Fellegi Tamás (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fellegi Tamás
Született 1930. március 10.
Budapest
Elhunyt 2015. május 15. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
szerkesztő,
rendező

Fellegi Tamás (Budapest, 1930. március 10.Budapest, 2015. május 15.) magyar újságíró, szerkesztő, rendező.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt vaskereskedő édesapjának elkobozták a vagyonát, munkaszolgálatra hívták be, deportálták, és meg is ölték.

Fellegi Tamás pályája 1948-ban az MTI újságíró gyakornokaként indult. Még gyakornok volt, amikor kinevezték az akkor alakult kulturális rovat élére, később pedig a belpolitikai rovat vezetője lett.

1952-ben a Magyar Rádióhoz helyezték, ahol a mai Krónika elődjénél kezdett, majd a Nők félórája műsorhoz került. Egy év után jelentős műsorokat csinálhatott (a vasárnapi Épülő Szép Hazánk és a keddi és pénteki Tegnaptól-holnapig).

1955-ben, miután Földes Pétert eltávolították, a hírszerkesztőség helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1957 januárjában azonban felfüggesztették a forradalom alatti „ellenséges” magatartása miatt, majd fegyelmivel elbocsátották.

Nyolc hónapig munkanélküli volt, ekkor a Budapest Filmstúdiónál kapott munkát, Benke Valéria ajánlására. Szerkesztő lett, később szerkesztő-rendező, majd főszerkesztő-helyettes.

1963-ban a Magyar Rádió és Televízióhoz hívták. 1964-ben megszervezte az intézmény kulturális rovatát. Ez a rovat készítette a Barangolás című műsort, a római olimpia idején pedig a Szellemi Olimpia című vetélkedő sorozatot.

Ő alapította a Szórakoztató- és Zenei Főosztályt, amely olyan műsorokat készített, mint a Nyílik a rózsa, a Röpülj Páva, az Aranypáva, a Táncdalfesztivál, a Nemzetközi Karmesterverseny, a TV bérlet (hangversenysorozat), a Zenés TV Színház és a Jó estét Magyarország.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lánya Mária, fia a politológus-politikus-üzletember Fellegi Tamás.

Tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyári szünet (1963)
  • Hólabda (1963)
  • Szeptember végén… (1963)
  • Nemcsak a Balaton van a világon (1964)
  • Szellemi Olimpia – vetélkedő sorozat (1964)
  • A kultúra történelemkönyvéből: Balázs Béla, Madách Imre, Szerb Antal (1964)
  • Lear Király – színházi közvetítés (Nemzeti Színház + riport, 1964)
  • Belépés csak TV nézőknek – Mosonyi utca (1964)
  • Belépés csak tévénézőknek – BRFK (1964)
  • A parancs – Pécsi Balett (1964)
  • Prometheus – Pécsi Balett (1965)
  • Partok és kikötők – riportfilm Rostockról (1965)
  • Szerencsés hajózást – zenés szórakoztató műsor (1965)
  • Tizenkét szék – vetélkedő sorozat (1969-70)
  • Szilveszter – (1971)
  • Odüsszeusz – Hofi Géza (1973)
  • Fekete-fehér –Budapest vetélkedő sorozat
  • Ötszemközt – sorozat (riporter: Vitray Tamás)

Szerkesztő, író, dramaturg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közbejött apróság – Pongrácz Zsuzsa-Bednai Nándor
  • Könnyű kis gyilkosság – Rényi Tamás
  • Nyomozók társasága – (2 epizód) magyar-francia koprodukció, Rényi Tamás (1970)
  • Sólyom a sasfészekben – (4 részes) Szőnyi G. Sándor
  • Az aranykesztyű lovagjai – (4 részes) Keleti Márton (1968)
  • Jókai: Vasrács – Rényi Tamás (1971)
  • Ebédeljen nálunk – sorozat, Csenterics Ágnes
  • Enter – sorozat, Csenterics Ágnes (1992-1994)
  • Közös úton - egy hazában – sorozat, Csenterics Ágnes (2001)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]