Föltámadott a tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Föltámadott a tenger
Rendező Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály
Dramaturg Nádasy László
Főszerepben Görbe János, Makláry Zoltán
Zene Szabó Ferenc
Operatőr Hegyi Barnabás, Pásztor István, Juhász Richárd
Vágó Morell Mihály
Hangmérnök Kemenes Frigyes
Jelmeztervező Márk Tivadar
Díszlettervező Pán József
Gyártásvezető Golda József
Gyártás
Gyártó Magyar Filmgyártó Állami Vállalat
Nyelv magyar
Időtartam 145 perc
Forgalmazás
Bemutató 1953. április 30.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban készült, kétrészes, színes magyar játékfilm. A film története feldolgozza az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit a forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első rész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film története 1848 márciusában indul a Kiskunság egyik kis falujában, Szárazberky földesúr birtokán. Márton bácsi az istállóban beszél és olvas a köré gyűlt parasztoknak a szabadságról, a hazáról és Táncsics Mihályról. Hajdu Gyurka is meghallja őket, s ő is csatlakozik a hallgatósághoz. A következő jelenetben már március 14-én vagyunk Pesten. Helyszín: a Pilvax-kávéház, a márciusi ifjak a 12 pontot fogalmazzák, Petőfi a Nemzeti dalt írja. A bécsi hajó befutása után felgyorsulnak az események. A pozsonyi ifjúság küldötte hozza a hírt, hogy Bécsben kitört a forradalom, s Pesten is elindulnak az események. Kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt, s a szakadó esőben március 15-én délután Petőfi szavalatát hallgatja az összegyűlt tömeg a Nemzeti Múzeum előtt. Majd a tömeg elindul kiszabadítani Táncsics Mihályt. A forradalom győzött. Josip Jelačić horvát bán dél felől megtámadja az országot. A parasztok sorra állnak be a honvédseregbe a hír hallatára. Hajdu Gyurka is otthagyja faluját, s beáll honvédnek. A Képviselőházban eközben a felállítandó hadseregről folyik a vita. Megérkezik Kossuth Lajos. Beszédének hatására a képviselők megadják a szükséges pénzt a felállítandó hadsereghez. A paraszthadsereg Jellasich horvát bán seregeit megfutamítja, s egészen Bécsig üldözi. Bécs előtt azonban megáll, s nem vonul be az osztrák fővárosba. A magyar katonai vezetés között találjuk Petőfit is, aki minden erejét latba vetve azért küzd, hogy a honvédsereg vonuljon be Bécsbe. Bécsben eközben újabb forradalom tör ki, de a magyar sereg nem mozdul. Mire az indulásra vonatkozó parancs megérkezik, már késő. Prágából megérkezik Windisch-Grätz herceg serege, s az összecsapás a magyar sereg vereségével végződik. 1848 novemberében Kossuth Lajos pozsonyi szállása a film következő helyszíne, ide érkezik Bem József tábornok, akit Kossuth a magyar sereg fővezérének nevez ki. Bem József Erdélybe utazik, s átveszi az ottani hadak irányítását.

Második rész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„1848. december. Az ország nehéz helyzetében Petőfi a maga igazával mindinkább egyedül marad. Mint egyszerű kiképzőtiszt kap csak helyet Debrecenben.” Ezzel a két mondattal indul a második rész. Petőfi elhatározza, hogy csatlakozik Bemhez. 1849 januárjában Görgey Artúr feladja az ország fővárosát, a kormány és az Országgyűlés Debrecenbe menekül. Erdélyből győzelmi jelentések érkeznek, Bemnek sikerül Erdély nagy részéből kivernie az osztrák csapatokat. Petőfi elindul Bemhez. Útján Hajdu Gyurka kíséri. Közben Nagyszebenben Puchner tábornok a magyarok ellen lázítja az egyházi hatalmasságokat. Segítséget ad ebben a császári titkosrendőrség is. Falvakat gyújtanak fel, s közben terjesztik: a magyarok tették. Gyurka és Kicsi Gergely elindul Gábor Áronhoz, hogy ágyúkat öntessenek Bem seregének. A visszafelé vezető úton azonban császári csapatok támadják meg őket, hogy az ágyúkat megmentsék, Gyurka hátramarad, s egyedül áll ellen. Ez azonban az életébe kerül. Az ágyúk megérkeznek Bem táborába, s ez segíti hozzá a magyar sereget a győzelemhez. A győztes csata után Bem József köszönetet mond a katonáknak, s a halott Hajdu Gyurkát kitüntetik. A győztes nagyszebeni csatával véget ér a film cselekménye.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árva János, Bagyinszky János, Bartos Gyula, Benkő Gyula, Bikádi György, Bitskey Tibor, Dajbukát Ilona, Danis Jenő, Dárday Andor, Deák Sándor, Décsi Pál, Dénes György, Fehér Tibor, Földényi László, Forró Géza, Garics János, Gáti József, Hindy Sándor, Horváth Pál, Horváth Tivadar, Joó László , Justh Gyula, Kamarás Gyula, Kelemen Éva, Keleti László, Kemény László, Képessy József, Kohut Magda, Kovács János, Kovács Károly, Kozák László, Ladomerszky Margit, Makláry János, Pálos György, Papp János, Pártos Erzsi, Raksányi Gellért, Rozsos István, Soós Imre, Tarsoly Elemér, Váradi Hédi, Velenczei István, Zenthe Ferenc

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]